Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

törekvésekkel, hogy a gyárosok egymás között bizonyos termelési specializálást hozzanak létre. E tekintetben azonban csupán annyit értek el, hogy egyes gyárak bizonyos cikkekben elsőbbségre tettek szert. így az eke frontján továbbra is a Vidats-féle gyár örvendett a legnagyobb népszerűségnek, a vetőgépekben vi­szont a Kühne-gyár vezetett, a Hofherr- és a Clayton-féle üzemek pedig, melyek egymástól függetlenül 1888-tól kezdik kiépíteni magyarországi bázisaikat, az arató-, de főleg a gőzcséplőgép gyártásban értek el elsőséget. A termelés centra­lizációja azonban nem történt meg, sőt továbbra is keletkeztek új érdekeltségek. Felduzzad a Schlick-féle vasöntöde és gépgyár, 246 s a szombathelyi Mayer-féle gépgyár és vasöntöde mindennemű mezőgazdasági gépeket hirdet. 247 Magánjáró öt vényeket gyárt Schumacher Rudolf és fia gyára Óbecsén. 248 Megalakul a MÁV Gépgyár mezőgazdasági gépeket előállító részlege, mely nagy gépeivel igen komoly tekintélyt ér el, s különösen élvezi a gazdasági egyletek támogatását. 249 Hosszas huzavona után végre 1909-ben Debrecenben létrejött a Mezőgazdasági Gépgyár Részvénytársaság, mely többek közt aratógépeket is gyártott. 250 Az or­szág területén 1896-ban hét olyan gyár működött, melyben a munkások száma egyenként meghaladta a kétszázat. 251 Az első világháború előtt már különböző rendeltetésű szívógáz- és benzinmotorokat is gyártottak az országban. 2 2 A különböző magyar és az idegen vállalatok és gyárak ekkor lerakataikkal és vezérképviseleteikkel az egész országot behálózták. Nemcsak a nagyobb földbir­tokosok, hanem a parasztság tekintélyes része is vevőik voltak. A vezérképvise­leteknek és lerakatoknak nem kis szerepe volt a parasztság eszközváltásában. A magyarországi gépgyártásnak azonban mindig nagyon erős konkurenciával kel­lett küzdenie, hiszen a külföldi gyárak nemcsak jobb minőségű nyersanyaggal tudtak dolgozni, hanem kedvezőbb termelési feltételeik miatt olcsóbban is adhat­ták gépeiket. 253 A gépgyártás fejlődése hatást gyakorolt a kisebb vidéki kovácsműhelyekre is. Ezek közül több a konjunkturális időkben maga is megpróbált gépet konstruálni, 246 Vasárnapi Újság 1890. 347; Sevin 1944. 135-143. 247 Gazdasági Lapok 1907. 11. 248 Uo. 1907. 13. 249 Szatmári Gazda 1909. 9. 250 Uo. 1909. 7. A Gazdasági Lapok 1908. évi hirdetései közt olyan új nevekkel találkozunk, mint Langen-Wolf motorgyára Budapesten, Propper S. mezőgazdasági gépraktára Budapesten, Török András gépgyára Nagyszeben, Kemna J. gőzekegyára, a Budapesti M. kir. Államvasutak Gépgyára, Sebes és Antal Budapest, Hoffher és Schrantz, Fehér Miklós gépgyár RT. Budapest, Lábassy J. utó­da Fehér L. gyára Törökszentmiklós. 251 MÁV gépgyár, Egyesített Magyar Gépgyár, Graepel Hugó gépgyára, Nicholson gépgyára, Schlick­féle vasöntő és gépgyár, Kühne E. mosoni gépgyára, Meyer E. fiai Szombathely. Sárközi-Sziget­vári-Szilágyi 1959. 38-39. 252 Szívógázmotorokat gyárt a MÁV gépgyár, más gazdasági motorokat Bächer R.-Melichár F. gép­gyára (vezérképviselet Budapesten), Kállay Lajos motorgyára Budapest stb. Gazdasági Lapok 1912. 473, 745; Szatmári Gazda 1913. 14. 253 L. részletesebben Sárközi-Szigetvári-Szilágyi 1959. 40. 187

Next

/
Thumbnails
Contents