Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

s ezeket terjeszteni. így születtek meg többek közt az átmeneti eketípusok (fakormány, vastalp). A tudósító meglepetve látta, miként Barsból és a Nyírvidékről írta, hogy „utazás közben a kovácsműhelyekben hol egy, hol másféle gépek tűnnek elő".

254 Hasonló jelenséggel országszerte lehetett találkozni.

255 Egyes gyárak használatra is adtak át munkaeszközöket a parasztoknak, hogy népszerűsítsék azokat.

256 A nagybirtok kapitalizációja és a magyar gépgyártás kifejlődése széles körű nevelőmunka és propaganda-hadjárat közepette zajlott. A mezőgazdasági egyesületek és szakintézmények meglehetősen sokirányú tevékenységet fejtettek ki az új technikai eljárások és gépek népszerűsítésében. Igaz, hogy a szaksajtót elsősorban a földbirtokos osztály tartotta kezében, s a nagybirtok érdekeit szolgálta, de a propaganda a parasztság szeme előtt folyt, s hatása a falu kulturális átalakulásában is lemérhető volt. Az újszerű gépek és eszközök terjesztésében nagy szerepük volt a különböző gépversenyeknek és bemutatóknak. A különböző szántás- és ekeversenyek már a XIX. század eleje óta nagy népszerűségnek örvendtek.

257 Céljuk kettős volt: serkenteni a béreseket a jó szántási mód megtanulására, és megismertetni a legjobb ekéket. A pesti Közteleken, vagyis az Országos Gazdasági Egyesület udvarán évenként bemutatták az új ekéket, de ezenkívül szerte az országban rendeztek különböző szántás- és ekeversenyeket. Az 1850-es évek derekán évente az országban kb. 60 versenyszántást rendeztek. Ezeken nemcsak a környék földbirtokosai vettek részt, hanem a szántó béresek, ezek ismerősei, falusi parasztok is. Ott lehetett versenyszántást rendezni, ahol legalább 15 jelentkező volt. Néha 6070 eke is részt vett egy-egy versenyen. A szántóversenyeken elsősorban a szántó béres ügyességét bírálták, az ekeversenyen pedig az eke minőségét és célszerűségét.

25 Az eke versenyek később mindinkább általános eszközbemutatókká alakultak, s a versenyző ekéken kívül más gépeket is kiállítottak. Később az ekék mintájára más eszközökkel is rendeztek bemutatókat (például gőzeke, cséplő-, arató-, magtisztító gépek). A bemutatók egyúttal a gyárak versenyét is jelentették. A szakemberekből álló zsűrin kívül a gazdaközönség személyesen ítélkezett a kiállított gépek fölött. Néha bizalmával éppen olyan eszközt tüntetett ki, amelyik a versenyben lemaradt, (így pl. a Howard-féle eke hiába nyert éveken keresztül első díjakat, a magyar gazdaközönség mégis inkább a Vidats-ekék mellett tartott ki.) A magyar 254 Gazdasági Lapok 1860. 412^13. 255 Sarkadi F. tiszafüredi néptanító szántóvető gépét hirdeti 60 osztrák forintért. Erdélyi Gazda 1878. 28-29. Csonka Mihály kiskunhalasi paraszt kezdetleges kukoricamorzsoló gépet szerkeszt. Balassa 1960. 334-335. 256 A XIX. század elején a bécsi Burg-gyár három magyar földmüvenek adott egy-egy sorozat gépet, 1868-ban az amerikai Sollin-gyár adott ekét egy barcasági falusi bírónak próbára. Sevin 1944. 20; Vasárnapi Újság 1869.317. 257 Vö. Magyar Gazda 1842. 1259. 258 Stephens 1855-1868.

1. 61. 188