Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)
Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában
kedtek. 235 Alig kezdett terjedni a gőzhajtású cséplőgép, Rock már 1861-ben magyar gőzcséplőgépet szerkesztett. 236 A gépgyárak kapacitásának emelkedésével párhuzamosan szinte évenként találkozhatunk újabb és újabb gépgyártókkal. 237 A magyarországi gépgyártás azonban így sem tudta kielégíteni a megnövekedett igényeket. Az ország gépállományának körülbelül egyötödét külföldről hozták be. 23í A magyar mezőgazdasági gépgyártás komolyabb arányairól 1867 után beszélhetünk. A Vidats-Jankó-gyár már 1864-ben megindított gyártmányai kivitelét a Balkánra. Ügynökséget szerveznek Jassyban, Galacban, Bukarestben, s megkezdik gépeik exportálását. 239 Vidats, Gubicz, Farkas, Rock gyártmányai ekkor már európai kiállításokon is sikerrel szerepeltek. 240 Az 1867. évi párizsi világkiállításon Vidats ekéje aranyérmet nyert, igaz, hogy a díjat utólag elvették tőle. 241 Az 1873. évi bécsi világkiállításra március végéig 921 magyar kiállító jelentkezett. 242 Ebben az évben Fehér Miklós nyitott Magyarországon gépüzletet, mely azért lett fontos, mert rajta keresztül jutott be először az a bécsi Hofherr-érdekeltség Magyarországon, mely néhány év múlva az angol Clayton-Shuttleworth-céggel vetekedve a legnagyobb magyar mezőgazdasági gépgyárat építette fel Budapesten és Kispesten. 43 Az Országos Magyar Gazdaegyesületben már 1873-ban felmerült az igénye egy olyan társaságnak, mely magyar gépeket szállítana külföldre, elsősorban a Havasalföldre, Moldvába, Szerbiába, Törökországba, Kis-Ázsiába. Ugyanekkor már némi eredményekről számoltak be a magyar mezőgazdasági gépek Kaukázusba való exportálásáról. 244 A magyar birtokosok egy része - maga Korizmics László is - egyelőre bizalmatlanul fogadta a törekvést, a gyárak azonban megkezdték gépeik exportálását. A Hofherr-cég a század végén 11 nyelven adja ki ismertetőit, s gépeket szállít Szerbiába, Oroszországba, Franciaországba, sőt DélAmerikába is. 2 5 A mezőgazdasági gépgyárak tőkekoncentrációja a század végétől kezdve még gyorsabban halad előre. Még az 1870-1880-as években találkozunk olyan 235 Gazdasági Lapok 1859. 41. 236 Magyar Gazda 1861. 473. Rock nyomán újabb és újabb magyar gözcséplő-kísérletekkel találkozunk. Többek között Szombati I. mutatja be új cséplőgépét, amely egyáltalán nem töri a szemet. Falusi Gazda 1861.60. 237 1860-ban a szegedi tavaszi vásáron jelennek meg a Hasenauer testvérek rostái, szénagyűjtői, ugyanitt Marton és Schwarc battonyai földbirtokosok szántóvetőgépe. Magyar Gazda 1860. 297-300; Gazdasági Lapok 1862. 390. Rátsch M. G. budai gépész 1863-ban cséplőjárgány újdonságát hirdeti. Uo. 1863.639. 238 Kautz. 1864.272. 239 Gazdasági Lapok 1864. 46. 240 Uo. 1862.544, 1867,449. 241 Vasárnapi Újság 1871. 50. 242 Gazdasági Lapok 1873. 152-153. 243 Sevin 1944. 115-118, 182-183. 244 Gazdasági Lapok 1873. 481. 245 Sevin 1944. 157. 186