Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

terjesztésében, azt javasolja, hogy a magyar gazdaközönség 4%-ra kamatozó, 100 000 Ft-os kölcsönnel (melyet 10 Ft-ös kötvényekben gyűjtenének össze) segítse az öreg Vidats gyárát.

227 Vidats némi önérzettel utasította vissza a jótékonysági gesztust, s a gyár hanyatlását megromlott egészségi állapotával óhajtja magyarázni. Kijelenti, hogy most több külföldi gyárat tanulmányozott, s egészsége helyreállván, tovább óhajtja fejleszteni gyárát. Ezért maga is szükségszerűnek tartaná a gyár részvénytársasággá való átalakítását, legfeljebb nem 200, hanem 100 Ft-os részvényekkel, hogy azt minél többen megvásárolhassák.

228 Valószínűleg a gazdasági verseny vitte Vidatsot arra, hogy érzékeny kitöréssel bírálja versenytársai eszközeit, főként ekéit. 1857-ben Rock Istvánnal tűz össze, mert az övéhez hasonló ekét állít versenyre.

229 Majd a Gubicz-ekékkel szemben védi saját ekéit.

230 A valóság az volt, hogy ekkor már voltak olyan ekegyártmányok, melyek a versenyeken olykor megelőzték Vidats készítményeit, bár a Vidats-ekéket még sokáig nimbusz vette körül. Egy-két pesti műhely kivételével a magyar mezőgazdasági gépgyártás az 1860-as években kezdett kilépni a manufakturális keretekből. A Pabst-Krauszféle mosoni műhelyben ekkor jelenik meg Kühne Ede, aki néhány évtized alatt felvirágoztatta a gyárat, különösen azzal, hogy új géptípusaival igyekezett alkalmazkodni a magyar viszonyokhoz és a kor igényeihez.

231 Számottevő üzemmé alakul Rock István gazdasági gépgyára is, s ugyancsak komoly versenytársai lettek a Vidats-gyártmányoknak Gubicz András gépek is.

232 Az 1860-as években tovább emelkedett a kereslet a gépek iránt, s most már maga Vidats is beismerte gyára nehézségeit, az elmúlt évek „válságos pénzviszony"-aival magyarázza azokat. Egyben megköszönte a magyar gazdaközönségnek, hogy nehéz helyzetében támogatták.

233 A magyar gépgyárak kapacitásának növekedésével ismét felmerült a gondolat, hogy a gépgyárosok több vidéki fióktelepet és lerakatot hozzanak létre, főként a kisebb gazdáknak való gépekből.

234 A magyar gépgyárak sorra lemásolták a legmodernebb európai gépeket, de mint azt Farkas István pesti gépész hangoztatta - eredeti konstrukcióra is töre227 Gazdasági Lapok 1859. 453-455. 228 Uo. 1859. 246-247, 444, 486, 534. 229 Uo. 1857. 296. 230 „A ki tudta az első jó, a magyar földbe és béres kezébe alkalmas ekét kalapácsával kiverni, az írta le ezen sorokat" - írja 1859-ben. Falusi Gazda 1859. 274. 231 Sárközi-Szigtvári-Szilágyi 1959. 3-11. 232 Az 1860-as tótmegyeri szántás- és ekeversenyeken Rock és Giubicz mellett Vidats csak bronzérmet kapott. A Vivats-céget képviselő Jankó V. csalással vádolta Gubicz A.-t, hogy az a Vidats-ekét másolta le, s azzal nyerte a díjat. Galgóczy a zsűri nevében utasítja vissza a vádat. Gazdasági Lapok 1860. 374-378, 453, 477, 493, 606. Vidats és Gubicz között még tovább folyik az „ekecsatározás", mely később jórészt személyes síkra tolódik a két neves mester között. A vita végső akkordjakiént a Gazdasági Lapok szerkesztősége leszögezi, hogy még tíz új gyár se tudná azonnal kielégíteni a megnövekedett szükségletet. Uo. 1860. 547; Magyar Gazda 1860. 615-617; Falusi Gazda 1860. 65. 233 Uo. 1860.65. 234 Uo. 1860. 30. 185