Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

A hengerek a múlt században a kapitalista nagybirtokokon jutnak először fontosabb szerephez. Ezeket kezdetben mint tömörítő és rögtörő eszközöket használták, s ennek megfelelően megpróbálták súlyukat növelni, reá több tagot alkalmazni, majd a század hatvanas éveiben szögekkel, tüskés gyűrűkkel, sőt bizonyos maró szerkezettel is ellátni.

125 Az agrotechnika csak a század vége felé fedezte fel, hogy a talaj lazításnak, illetve tömörítésnek a nedvességtartalom szabályozásában is nagy szerepe van. Ettől kezdve alkalmazzák a különböző altalajtömörítő hengereket. (Közülük ebben az időben legtöbbet emlegetett a Croskill- és a Cambridge-féle tüskés henger.)

126 Ugyancsak a század végén, még inkább a XX. század elejétől kezdik alkalmazni a tárcsás borona néven ismert hengerféleséget, mely a talaj felső rétegét lazítja, aprózza, ugyanakkor az altalajt tömöríti.

127 A hengerek nedvességszabályozó hatásának kihasználására a száraz földet vetés után hengerezik, a fagy által felszívott földet tavasszal hengerrel összenyomatják, ezáltal elősegítik az őszi vetések fejlődését. Használták a hengereket a talaj elegyengetésére is, s ez a szerepük különösen a vetőgépek megjelenése után volt lényeges. Néhol, főként homokon, szöges hengereket alkalmaztak a trágya alátakarására, sőt az elszaporodó csigák irtására is (erre a célra sima hengert).

128 Az arató-és kaszálógépek voltak azok, melyeket a kapitalista nagyüzemi gazdaságok talán legnagyobb várakozással fogadtak a XIX. század derekán. Érthető ez, hiszen a gabonatermelő nagybirtok éppen az aratás szorgos két-három hetében volt leginkább kitéve a munkaerő-kínálat ingadozásának. Maguk a munkások is tudták, hogy a birtokos ilyenkor van munkájukra legjobban rászorulva, ekkor gyűlik fel legjobban a feszültség a földbirtokosok és a munkásság között. Az első mai értelemben vett aratógépet több előzetes kísérlet után 1807-ben James Smith angol gépész szerkesztette. A gép azonban nem vált be.

129 Ezért Smith 1817-ben tökéletesítette, de még így sem állta ki a próbát. 1818-ban a skót Bell állt elő aratógéppel, ugyancsak sikertelenül. 1817-ben Ugazy bécsi gyáros is bejelenti, hogy „aratómívet" talált fel. Pethe Ferenc is lelkesedéssel üdvözli, de többet azután nem is hallunk róla. Bell alapötlete azonban kijutott Amerikába, s ott az ötlet felhasználásával egy egyszerű illinoisi polgár, Mac Cormick, 1831125 Ilyen a Krammer-féle késes megoldású vagy a Hans-Müller-féle hantörlő szerkezet. Gazdasági Lapok 1907. 44, 701, 1865. 266, 1866. 499. - Kodolányi Antal a kolozsmonostori uradalomban 30 db, egymás mellé helyezett fogakkal ellátott testekből álló porhanyító hengert készített. Uo. 1874. 210. 126 Uo. 1857. 305. Benkő D. beszámolója a bécsi mezőgazdasági kiállításról; uo. 1858. 447-448. 1. közli a norvégiai fogas vagy tüskés henger és a Croskill-henger rajzát. Benkő D. már 1856-ban ajánlja a Croskill-féle rögzúzót, uo. 1856. 445. 127 Uo. 1908. 521-524 (A Mac Cormick-féle tárcsás boronáról); uo. 1908. 883-885 (a Campbell-féle altalajtömörítő tárcsáról emlékezik meg). Az OGE kirándulásának résztvevői 1909-ben megcsodálják a New Castle-i „Royal Show"-on kiállított tárcsás boronákat, melyek 4-6 láb szélesek, 8-10, 16-18 hüvelyk átmérőjű tárcsákkal vannak ellátva, ezenkívül kocsis ülés és mélységszabályozó is van rajtuk. Mezőgazdasági képek, 1909. 185. L. még Szatmári Gazda 1909. 3 (itt ismeretlen szerző a Campbell-féle altalajtömörítőt bizalmatlanul fogadja). 128 Erdélyi Gazda 1878. 281; Réti 1889. 34-37; Falusi Gazda 1865. 362; Mezőgazdasági Szemle 1893. 252. 129 Nemzeti Gazda 1817. 214-217. 170