Gazda László: Találkozások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 56. Debrecen, 2002)

Maghy Zoltán

útján vezette őt. Az ehhez szükséges lelki és testi erő forrásait a szülői ház mindmáig megőrzött melege, szellemi légköre, a szűkebb haza, a közvetlen környezet megannyi élménye, jelensége és jellemzője, szépsége, gondolati és formai gazdagsága adják. Ezekből fakad Maghy Zoltán festői látásmódja, művészi programja. A hűség jele az is, hogy a művészetének alaphangját meghatározó tanításokat soha egy pillanatra sem feledte el. Glatz Oszkár pontosságot és a népi kultúra, a népművészet iránti fogékonyságot alakító hatása éppúgy tetten érhető alkotásain, mint Vaszary János önállóságra és európai kitekintésre serkentő szemlélete, látásmódja, művészi programja. Boromisza Tibor és Káplár Miklós hatására alföldisége, tájszemlélete és szeretete a három hold egyikévé tette. Én inkább három napot mondanék. De legalábbis a nap felé fordulást. Ebben pedig Maghy Zoltán művészete a legerőteljesebb. Mert őt az érdekelte és érdekli ma is, ami élettel, színekkel teli. A festészet realista hagyományai témáinak változatosságában és az ábrázolt valóság egyedi megközelítésében mutatkoznak meg. Ebből következik az, hogy képei dekoratívak, a valóság ornamentális festői átírásai. Ez is hűség. Az alföldi festészet hagyományihoz való hűség. Intenzív, egyszersmind szuggesztív hatást kíván elérni képeivel, ahogy Rippl Rónai, Tornyai János, Endre Béla és Holló László. Pedig érdekelték, és bizonyos mértékig hatottak is rá az avantgárd, az absztrakt törekvések is. Ezt jelzi például a pop-art elemek alkalmazása néhány művének megalkotásában. O azonban végül is megmaradt az alföldi festészet hagyományain építkező, a látványhoz szorosan kötődő ábrázolásmódnál, ebből kiindulva teremtett művészi értékű formarendet festményein. Nem más ez, mint az ehhez a formarendhez való hűség. A feszes szerkezet, a belső ritmus, az ornamentális hatás, a mozdulatlanságban is eleven színek, a „colour locale"-nak, a környezetrajznak kiemelkedő szerepe és jelentősége által válik Maghy Zoltánra jellemzővé ez a formarend. Korábbi és utóbb alkotott művein egyaránt felfedezhetők ezek a jellemző vonások. A hortobágyi puszta természeti szépségei által ihletett alkotásokon éppúgy, mint az utcarészleteken, a palánkkapukon, az életképeken, a nagy-nagy szeretettel festett portrékon és csendéleteken. Volt már szó festészetének koloritjáról. Képi világának színgazdagságára jellemző, hogy amikor csak két-három színnel fest: akkor is teljes valóságélményben részesít bennünket. Mennyi szín, mennyi árnyalat fedezhető fel képein. Pedig festészete alig ismer árnyékot, életélményei ellenére sem. A színvilágban is kifejeződik karakterizáló művészete. Egyszerre sugároz melegséget, nyugalmat, derűt, ragaszkodást és szomorúságot, csöndes mélabút, az elmúlás beletörődő érzeteit.