Gazda László: Találkozások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 56. Debrecen, 2002)

A könyvnyomtatás ünnepe Debrecenben

és tudományos alkotásai a városon kívül jelentek meg, legfeljebb néhányuknak saját költségén nyomtatták ki itt, mint például Budai Ézsaiás Magyarország históriája című munkáját. Jellemző' egyébként az is, hogy az agrárváros akkori vezetőit nem érdekelte Balásházy Jánosnak a Mezei gazdaság tudománya című munkája. A kiállítás következő egysége a debreceni nyomda XIX. századi működésének a jelzése. A század elején, főként Csáthy György vezetésével, fokozatosan kikerült zilált helyzetéből. Felszerelése korszerűsödött, növekedett a forgalom s ennek következtében a személyi állomány. Ekkor indult el újra a Debreceni Kalendáriom Fazekas Mihály, Földi János, majd Szűcs István professzor szerkesztésében. Hírekkel, tanulmányokkal, szépirodalommal némi kárpótlást nyújtott a népnek az elmaradt széphistóriákért, krónikás művekért s a mezőgazdaságot népszerűsítő irodalomért. A nyomda jelentősége az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt növekszik, főként a kormány debreceni működésének az idején. Ebben az időszakban a nyomdai munkában kiemelkedő jelentőségűek voltak a nemzeti ügyek, az erről szóló röpiratok és nyomtatványok. A szabadságharc idején már az új városháza épületében működik a nyomda Tóth Endre vezetésével. Többezres példányszámban készült röplapokon ismertették március tizenötödike eseményeit, kiadták a márciusi pontokat, s 1848 júliusán itt készült el az első debreceni újság az Alföldi Hírlap, majd 1849 januárjában a Táncsics Mihály által szerkesztett Munkások Újságja. A debreceni városi nyomda készítette az országgyűlés jegyzőkönyveit, az 1849. áprilisi Függetlenségi Nyilatkozatot, s itt látott napvilágot a maga korában oly népszerű szépirodalmi mű, Sárosi Gyula Arany Trombitája. A nyomda eddig felvázolt és a továbbiak során jelzett története jóval gazdagabb ennél. Itt csak felvillantásokra, néhány fontosabb történés és eredmény említésére van lehetőség. Az önkényuralom, az abszolutizmus évei alatt a legszigorúbb cenzúra érvényesült, s a nyomda működését a kormányszervek megrendelései határozták meg. Ennek ellenére például 1850-ben pár hónapon át a városi nyomda készítette a Csokonai Lapok huszonkilenc számát, s ha ezeknek a tartalma, irodalomtörténeti értéke ellentmondásos is, ezekben a lapokban jelent meg először Arany János Lantos című költeménye és a Bolond Istók 99 strófája. Könyvművészeti szempontokból nézve is országos jelentőségű munkát végzett a debreceni nyomda, hűen a XVIIXVIII. századi hagyományokhoz, elsősorban Fries József hozzáértő szakmai vezetése révén. A következő kiállítási egység már a huszadik század elejének a nyomdatörténetét jelzi. A XIX. század második felében a nyomdászok, nyomdai dolgozók száma jelentősen növekedett, s ezzel együtt szervezettségük is erősödött. A nyomdai dolgozók munkakörülményeik miatt egyre gyakrabban szerveztek tiltakozó mozgalmakat, s ezek a huszadik század elején 1903-ban, majd 1905 és 1910 között sztrájkokká fej-