Gazda László: Találkozások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 56. Debrecen, 2002)

A könyvnyomtatás ünnepe Debrecenben

Többen, így Csűrös Ferenc, Zoltai Lajos, Benda Kálmán és Irinyi Károly is, nyomdatörténeti tanulmányaikban azt feltételezik, hogy Méliusz házában, a kollégium közelében, a Hatvan utca sarkán kapott helyet Huszár Gál könyvnyomtató műhelye. Huszár Gál rövid idejű debreceni működése után a betűk és a sajtó a város tulajdonába kerültek, és a nyomda vezetői, provizorai a reformáció szellemében tovább munkálkodtak a magyar nyelvű könyvkiadás ápolásán. A megjelent művek elsősorban egyházi jellegűek voltak. A XVII. és a XVIII. század legjelentősebb református tudósainak, prédikátorainak a tanításai, tudós tanai a debreceni nyomda által készített könyvek által váltak ismertté. Csakúgy, mint a bibliai históriás énekek, a magyar történeti, antik és humanista íróktól származó átdolgozott regényes históriák, amelyek nemcsak szórakoztatták olvasóikat, hanem a vallási, a hazafias és erkölcsi nevelést is szolgálták. Itt jelentek meg Uosvai Selymes Péter írásai is, közöttük a Toldi. Különösen a Kolozsvárról jött Komlós András provizorsága (gondnoksága) alatt szélesedett ki a világi irodalom iránti érdeklődés. Ebben az időszakban olyan jeles tipográfusok folytatták a Huszár Gál által elkezdett munkát, mint Török Mihály, Hoffhalter Rafael - akitől Huszár Gál is tanult -, és a históriás énekek és tankönyvek sokaságát kinyomtató Csáktornyai János. Lipsai Rheda Pálnak és fiának, Péternek a Könyvnyomtató közben működő házában mindenekelőtt énekeskönyvek és más tankönyvek készültek. Voltak a debreceni nyomdatörténetnek sikeres és kevésbé sikeres időszakai is. Működésüket s eredményességüket mindenkor meghatározta a történelem és a város szelleme. A nyomda korábbi és újabb kori vezetőinek a többségére az jellemző, hogy nemcsak a mesterségnek voltak kiváló művelői, hanem a betű, a könyv, a nemzeti és egyetemes kultúra elkötelezett és megszállott terjesztői, s munkájuk, magatartásuk hatására azzá váltak a velük dolgozó emberek is. Debrecen nyomdája nemcsak az egyházi és politikai szempontból egyaránt a haladást szolgáló reformációt támogatta működésével, hanem például a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcot is. Itt jelent meg Rákóczi „Imádság"-a, a Manifestum és a kuruc sereg tisztjei számára készített „hadi rendszabás". A labanc bosszú után újabb szakasza indult el a debreceni könyvnyomtatás fejlődésének. Ekkortájt már a Városháza épületében működött a nyomda. Nagy példányszámban jelentek meg az énekes- és zsoltároskönyvek. Azonban a nyomtatványok többsége nem hozott újat, a korábbiakhoz képest alig változott a felvállalt tematika. S bár Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel Füvészkönyvét a város adta ki a XIX. század elején, a felvilágosodás szelleme nem terjedhetett a debreceni nyomda munkája által. Sajnos a Debreceni Kör írói csoportosulása tagjainak, Fazekas Mihálynak, Földi Jánosnak, Diószegi Sámuelnek, Szentgyörgyi Józsefnek, és a Kollégium kiváló tanárainak, Budai Ézsaiásnak, Sárvári Pálnak és Eresei Dánielnek írásai, irodalmi