Gazda László: Találkozások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 56. Debrecen, 2002)
„Amiről a föld mesél”
„AMIRŐL A FÖLD MESÉL" Négy évtized régészeti feltárásainak eredményei, új szerzeményei 1984. október 19. Debrecen, Déri Múzeum Tisztelt Vendégeink, kedves Közönség! A visszatekintő' és az értékeket szerbeszámba vevő programok sorában a Déri Múzeumban most nyíló új szerzeményi kiállítás a régmúlt korok emlékeit idézi. Olyan régészeti leletek, kutatási eredmények bemutatásával, amelyekben rátalálhatunk az idő által elsodort korok, a vége nincs idők emlékeire. A múzeumok célja - többek között - hogy kiállítások rendjébe, kereteibe illesztett, szemléletes, megfelelő miliőbe elhelyezett tárgyakkal, a tudományos feldolgozások eredményeivel jellemezzék azokat a korokat, amelyekről igen gyakran már csak a föld „mesél". Az egyetemes és nemzeti kultúra féltett és nem mindig megbecsült kincse mindaz, amit a föld mélye rejt, s ami a régészeti-történeti kutatások eredményeiként ismertté válik, azáltal is, hogy beépülnek a múzeumok gazdag gyűjteményi anyagába. A második világháború után tovább gazdagodtak, s nem egy helyen kiteljesedtek a régészeti kutatások. Ezeknek az értékei, feldolgozásuk tanulságai, tudományos és pontos történelmi értékelésük a tudás részeivé váltak. Területünkön az 1945 utáni első nagy régészeti feltárás Sőregi Jánoswdk, a Déri Múzeum akkori igazgatójának a nevéhez fűződik. A Debrecen-Nyulas melletti transzformátortelep környékén a rézkor, a tiszapolgári őskori kultúra emlékeire találtak. Az 1950-es évek első felében Ártánd mellett szkíta fejedelmi sír került elő a föld alól, s a leletek a Nemzeti Múzeum gyűjteményét gazdagították. Ugyanitt került elő egy IX. századi avar temető, egy 1954—57-ig tartó leletmentő ásatás eredményeként. Kiemelkedő tárgyi, s az azokkal kapcsolatos tudományos eredményekhez vezetett el az ötvenes évek végén a hortobágyi halastavak földmunkái során elvégzett régészeti feltárás, amely kora avar és szkíta temető és neolittelep értékes anyagát hozta felszínre. Elsősorban a honfoglalás, az Árpád-kor emlékeit és tudományos feldolgozásuk eredményeit gyarapították a hatvanas évek elején a téglás-angolkerti, valamint a berettyóújfalu-andaházai és a nádudvar-töröklaponyagi ásatások.