Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)
Egy fűzérradványi ház
faluban, de onnan kilépve is, az egész községben, két-három családnév él. Mint például a Hörcsik név is. 30 A füzérradványi házak, különösen az ó-falui házak köveit csak nagyritkán fogja-tartja össze homok-mészhabarcs, illetve malter. Régebben, máig hatóan kötőanyagként az agyagsár járta. 1960 körültői nemcsak új építkezéseknél, hanem javításoknál-felújításoknál is a perlit, a perlitmalter használatos. Az ó-falui házak többségének hátsó falát, amiket be se vakolnak, a fúgákat kitömő perlitmalter maradványaival kenik be. A falakat faragatlan, lapos kövekből rakják. Csak a legutóbbi időben terjedt el, hogy a ház lábazatát, javítás esetén is, faragott kövekből építik, pótolják. A füzérradványi Ó-falu szóban forgó, ma is álló házai 120-180 évesek s úgy tűnik, hogy megépítésük óta komoly, a ház külső formáját, arányait megváltoztató, de a belső tagoltságot (legalább is döntő, radikális módon) érintő átalakításon, átépítésen nem is estek át. A külső meszelés, ami az utóbbi tizenöt-húsz évben kiszínesedett, nem gyakori; öt-tíz évenként szokás az újrameszelés-festés. A házak megnagyobbítására ritkán került és kerül sor. Többek között a már említett telekosztódás, a „belső házak" építése miatt is. Ha azonban mégis sor került rá, akkor az kizárólag a ház 30 Hörcsik. Vezetéknévként 1416-tól ismert. Többféle alakváltozata van: Hörcsög, Hörcsök, Herecsek, Hörcsek, Horcsok. A Hörcsik változat Borsod, Heves, Gömör, Abaúj és Torna megyékben a leggyakoribb. Éppen ezért innen eredeztethető leginkább. Névtanosaink szinte egyhangúlag a hörcsög szóból származtatják és párhuzamba állítják a Patkány-Potkány. az Ürge, a Poczok-Poczik-Poczók, a Güzü, nálánál ritkább családnevekkel. KÁZMÉR Miklós: Régi magyar családnevek szótára. Bp. 1990. 484.; Új Magyar tájszótár. II. Bp. 1988. 1016. - Udvari István levele szerint a Hörcsik névvel „eddig csak Abaújban, Radványban találkoztam, ahol az úrbérrendezés idején 7-8 Hörcsik nevü családfő volt. Hörcsik volt a község egyik hites embere: Hörtsig János... Az úrbérrendezés idején Radványban három János, egy-egy Péter, György, István és András (Hörcsik) élt." Megköszönve Udvari István segítségét ki kell térnem rá, hogy Udvari István szerint a Hörcsik név magyar eredeztetése vitatható. Szerinte „a szó nagy valószínűséggel a magyar-szlovák nyelvhatáron alakult ki, erre vall az ö-hang. Feltételezhetően a hrca=görcs szó -cik, illetve -ik kicsinyítő képzős alakjáról van szó - tehát: Görcsöcske... El tudok képzelni egy másik etimológiát is, kisebb valószínűséggel: magyar hörcsög - szlovák hörcsik. Tény, hogy a hörcsög szavunk hircok, hercok hangalakban átment több keleti szlovák dialektusba (de a hörcsik is lehet nyelvhatáron). Az is tény, hogy számos családnévnek több etimológiája lehet. Itt szerepet játszhat a megoldásban a családtörténet, vallás stb. (Abaújban, Zemplénben, Ungban voltak szlovák reformátusok is.)" - Udvari István észrevételeit, Hörcsik családnevünk etimológiájáról szóló véleményét messzemenően figyelembe véve nevünket magyar eredetűnek tartjuk és megerősítjük azt a véleményt, hogy a Hörcsik név - minthogy itt fordult elő a történetiségben is, de ma is a legnagyobb gyakorisággal, radványi eredetűnek tartjuk.
