Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Cserépedények Kötegyánban

vagy azokba a közeli helységekbe, ahol a kötegyániak vásárlási szándékkal megfordultak. Annak bizonyítására, hogy ez tényleg így van, Kötegyánból ugyan nincsen adatunk, de van a szomszédos, rokon Mezőgyánból. Innét ez évben gyűjtöttünk be egy vászon leveses fazekat, peremén a következő bekarcolt öreg, parasztbetüs felirattal: „Gérecz András Sonkolyos".

15 Egyébként a kötegyániak által erdélyieknek nevezett edényeket főleg Belényesről, Vaskohról, Terikéről származóknak kell vennünk. Ha a megszerzett edények formáit nézzük, azt kell megállapítanunk, hogy igen sok a gömbedény. Majd tiszta gömb alakúak a szilkék, a tejfelesek; gömbből alakított, kevésbé téglaalakú butéliát is találunk. A bütykösök egy része, mégpedig itt is az erdélyi edényeknek mondottak között, nagy számmal vannak két oldalukon belapított gömb alakú bütykösök. A korsók zömének szűrős a szája, de akad a gyűjtött anyag között bő nyakkal formált, szűrő nélküli, széles szájú kanta is.

16 A nagyszámban begyűjtött butéliák (butélák) formája kevés változatosságot mutat. Nagy többségükben tégla alakúan, szögletesen formált, felfelé kissé bővülő edények kicsi, vékony nyakkal. Néhány könyv (imakönyv) alakút is találunk köztük. írás csak a tégla alakúakon van. A bekarcolt írásokat legtöbb esetben bekarcolt virágmotívumos keret veszi körül. írás nélküli bekarcolt díszítés a nem tégla alakúaknái is található. A butéliákra jellemző a sötétzöld máz. Kivételként néhány butéliának van csak sötétbarna máza. Ezeket a barna butéliákat a kötegyániak kivétel nélkül erdélyieknek tartják. Nagy számmal fordulnak elő Kötegyánban is a mindenütt ismert durva kidolgozású, barna színű, kő, külföldi ásványvizes „üvegek" is, amiket a kötegyániak ugyancsak butéláknak neveznek.

17 15 Leltározatlan. Szabó Jánosné. Mezőgyán, Sztálin út 39. sz. alatti lakostól gyűjtöttük. Érdekes, hogy a környéken általánosan elterjedt révi edényekről mitsem tudnak Kötegyánban. Pedig nyilvánvaló, hogy ez a nagy központ Kötegyáni is ellátta edénnyel. Minden bizonnyal az úgynevezett „erdélyi edények" között kell őket keresnünk. 16 A kanta vagy kanna újabb cserépedény és nevében is a vasedények hatására utal. Ez az edényforma a cserépedény és a vasedény harcának idejéből származik. 17 Néhány „köüveg" adatait közöljük: 59. 176. 1. - Henger alakú, egyfülü, barna kőedény. Oldalán HERZOGTHUM NASSAU és SELTERS beütött feliratokkal, a fül alatt B. Num. 16 jelzéssel. 31,5 cm magas, alapátmérője 8,3 cm. Az ajándékozás előtt petróleumot tartottak benne. Hajnal Emil (Kötegyán, Táncsics u. 21.) ajándéka. - 59. 178. 1. ugyanolyan, mint az előző, méretei: 29, 5 cm magas, alapátmérője 8, 5 cm. Pallag Lajos (Kötegyán, Ady u. 15.) ajándéka. - 59. 179. 1. ugyanilyen, a következő beütött felirattal a címer körül: KÖNIGLICH PREUSSISC HE BRUNNEN - VERWALTUNG. Ugyancsak a pecsét körül: NIEDERSELTERS NASSAU. A fül alatt O. NUM. 14. jelzéssel. Ezt is petróleum tartására használták. Magassága 28,5, alapátméröje 8,5 cm. Komlósi Antalné ajándékaként került Kötegyánból a múzeumba.