Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Cserépedények Kötegyánban

Cseréplábos. Eredetileg drótozott, a drótozás nyomai látszanak. Szürkéskék mázú. Leltári száma: 59.87.1. Méretei: 12 cm magas, fenékátmérője 20, tetőátmérője 26 cm Ecetet, petróleumot tartanak bennük még ma is. Ennek ellenére sokat sikerült belőlük megszerezni. Jellegzetes fonna a lábasoké. A cserépedények kezdetben fel akarták venni a versenyt a vasedényekkel. Ebből az időből származnak formáikkal is a vaslábasokat utánzó lábasok, amiből Kötegyánban egy szép sorozatot sikerült összeszedni. Ezek egyetlen dísze a külső oldalon körbefutó bekarcolt kettős vonal. A lábasok belseje zöldesbarna mázú. A gyűjtött anyagból egyedi darabokként meg kell említenünk egy nagy, fekete, alul gömb, feljebb tégla alakú, kétfülű, bedörzsölt díszes gyertyamártót, egy nagy leveses fazekat, egy fekete edény kancsót, a már említett tintatartót és egy szilkét. A gyertyamártót bedörzsölt virágai alapján nádudvari edénynek vehetjük.

18 Több gyertyamártó nem is került elő a faluban. A nagy leveses fazék díszítményei miatt érdemel figyelmet. Oldalából kiemelkedő, anyagából készült abroncs díszei ujjnyomkodásos díszí18 59. 120. 1. - Érdekes, hogy ajándékozója (Szabó Károlyné, Kötegyán, Kossuth u.) „cserépputtony"-nak mondta, nyilvánvalóan nem ismerte már az edény eredeti hivatását. A darabokra tört edény össze volt drótozva, ma már restaurált.