Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A máramarosi Kunigunda-monda kérdései

Pap József, aki az egész legendát Jan Dlugosz (1415-1480) lengyel történetírótól, krakkói kanonoktól eredezteti, megjegyezte, hogy Dlugosz elbeszéléseinek a hazai egykorú évkönyvekben, okiratokban semmiféle nyomát se találni. Szilágyi Istvánra vonatkozva mondta, hogy ez a szóban forgó bánya semmi esetre se lehetett az aknaszlatinai, hanem valahová Huszt környékére helyezi, ahol a középkor folyamán több sóbánya is létezett. De mindjárt hozzáteszi a maga véleményét is: „Nincs lehetetlen a dologban, de én inkább hajlandó vagyok azt hinni, hogy Dlugosz elbeszélése nem egyéb, mint valamely külföldi legendának Kingára való alkalmazása, annyival is inkább, mert a máramarosi sóbányák különösen Dlugosz korában lettek világhírűek. Hallhatott róluk Dlugosz is, megtehette az áthidalást a legenda gyűrűje és a máramarosi sóbánya között."

6 Az első kérdés tehát az, hogy melyik sóbánya lehetett az, amelyiket IV. Béla szentéletü leányának ajándékozott, és amibe „mintegy zálogul" jegygyűrűjét (gyűrűjét) beledobta. Településtörténeti és bányászattörténeti ismereteink szerint ez a bánya semmi esetre se lehetett az aknaszlatinai Kunigunda bánya. Viszont adatok hiányában nem tudunk, nem ismerünk egyetlen olyan sóbányát sem, amelyet az elajándékozott bányával azonosítani lehetne. De még inkább olyan bányával, amelyikbe Kunigunda a gyűrűjét beledobta. Mielőtt fejtegetéseinkben továbbmennénk, szükségesnek látszik néhány szót szólnunk Jan Dlugoszról, akitől állítólag az egész legenda ered. Jan Dlugosz (latinosan: Longinus) érdekes, változatos pályát futott be. 1415-ben született Brzciniában. Egyházi pályára lépett, de elnyerve a király - IV. Kázmér - kegyeit, nagy részt vállalt a politikai életben is. IV. Kázmér igen fontos helyekre követként küldte, jelentős ügyek elintézése végett. így járt Magyarországon is, V. Miklós pápánál a Vatikánban és III. Frigyes császárnál. Közben történetírói munkát is végzett. Terjedelmes kéziratai csak a XVII. században kerültek kiadásra. Összes műveit Opera omnia címmel pedig Krakkóban 1863-tól fogva jelentették meg. Nem lehet pontosan tudni, hogy milyen vádak alapján hirtelen kegyvesztett lett, birtokait elkobozták és magát Mesztyn várában három évig fogva tartották. Ismeretesek olyan vélemények is, hogy ez alatt az idő alatt nem volt fogoly, hanem Jeruzsálemben járt fontos küldetésben. Ezt a változa6 PAP József id. m. 8.