Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Egy fűzérradványi ház

nak terjedelmes, díszes parkja, melyben nagyszabású kastély áll. A község határában van a Nyíri nevezetű kőbánya."" A Borovszky-féle ismertetésben már olvashatunk Pálházáról, arról a községről, amely jó, a radványinál jobb közlekedési viszonyok miatt, közvetlen környékén egyfajta kis központ szerepét kezdte akkoriban betölteni. A Borovszkyban szereplő létszámadat: 629 lakos, az 1890. évi népszámlálás adata s mi hozzátehetjük, hogy a 629 lakosból 622 magyar, 3 szlovák, 4 pedig német volt. Vagyis Borovszky joggal nevezte Radványt magyar falunak. Különben Radványt és környékét ettől az időponttól kezdődően kezdték mindinkább Hegyköznek nevezni.

12 A tájnév használata arra is célzott, hogy az egységes fólrajzi táj összetartozását hangsúlyozza a közigazgatási szétdarabolás ellenében.

13 A század elején, illetve a századelejétől fellendült helytörténeti-, néprajzi kutatás-gyűjtés is így, ezen a tájnéven foglalkozott területünkkel s benne Füzérradvánnyal is. A Hegyközről, mint tájról, a rajta kialakult népéletről Filep Antal így foglalta össze a legszükségesebb tudnivalókat: „Hegyköz. A Bozsva patak vízgyűjtő területe Abaúj megyében Sátoraljaújhelytől északra. Települései jellegzetes irtásfalvak, de csapadékban gazdag, egykori összefüggő erdőterülete a 18-19. századra a hegyoldalra szorult. Az Árpád-korban szűkebb szomszédságával együtt a sárospataki központtal az erdőispánságok közé tartozott. További középkori történetében a fuzéri vár és uradalom játszott szerepet. Újkori fejlődését a füzérradványi Károlyi-uradalom határozta meg. Jó részben kontinuus, de az ellenreformáció idején bolygatott és a kuruc háborúkban sem kímélt magyar, református lakosságát magyar, szlovák, ukrán (ruszin) telepítések egészítették ki. Az uradalmi területek miatt is korlátozott paraszti gazdálkodása nehezen fejlődött. Mind anyagi, mind társadalmi és szellemi kultúrájában számos archaikus vonást őrzött meg."

14 Valóban, Füzérradvány is, mind anyagi, mind társadalmi és szellemi kultúrájában számos archaikus vonást őrzött meg. Erről az archaikus kultúráról az egész Hegyközre vonatkozóan, összegző jelleggel Balassa Iván 11 BOROVSZKY S.-SZIKLAY J. i. m. 284. 12 KISSL. i. m. I. (A-K.) 580. 13 BAKOS József: Bodrogköz, Hegyalja és Hegyköz táj- és néprajzi irodalma. Sárospatak, 1947. 14 KÓSA László-FILEP Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Néprajzi Tanulmányok. Bp. 1975. 118.