Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Egy fűzérradványi ház

emlékezett meg először Földművelés a Hegyközben című, minden korábbi kutatást-gyüjtést-feldolgozást integráló monográfiájában.

15 Balassa monográfiájának bevezető fejezete a Hegyköz település- és gazdaságtörténeti áttekintése s így minket is, akik egy bizonyos füzérradványi házról kívánunk írni, elsőrendűen érdekel. Hiszen annak az egy bizonyos füzérradványi háznak a puszta leírásához is nélkülözhetetlenek a településföldrajzi-, településtörténeti- és a település-néprajzi ismeretek. Balassa monográfiájában a Hegyköz földművelését nem településekként tárgyalja, hanem a művelési rendszerek, a talajjavítás, talajmüvelés, azután részletezve a gabonatermelés, (a gabonafajták a vetés és a vetés ápolása, az aratás és a hordás, a szemnyerés és az elraktározás), a vetemények, a szénamunka és ugyancsak összefoglaló módon a hegyközi földmüvelés változásának és jellegének tárgykörét. Mindenki előtt világos kell legyen, hogy egy, a népi építészet, egy bizonyos jellegzetesnek mondott ház leírása szempontjából a Balassa-féle monográfia földművelést tárgyaló fejezetei is fontosak, hiszen a gazdálkodás, közelebbről a földmüvelés különböző munkafázisai nagy befolyással bírnak az építkezésre, az építmények elhelyezésére, az építmények tagoltságára, az egyes helyiségek funkcióira. A Balassa-féle monográfiában Füzérradványt nagyon előkelő hely illeti meg. Balassa egyik legfontosabb gyűjtőhelye éppen Füzérradvány volt. A Balassa-féle monográfiát többen „továbbfolytatták" és kutatták-gyüjtötték a Hegyköz gazdaságtörténetének, gazdaságnéprajzának más, Balassa által nem tárgyalt területeit. Általában az állattartással foglalkoztak. Petercsák Tivadar egy rövid, de széleskörű kitekintésre utaló tanulmányban hívta fel a figyelmet a Hegyköz szarvasmarhatartására.

16 Balassa M. Ivein két dolgozata is foglalkozott a Hegyköz méhészetével. Az első, 1971-ben megjelentetett tanulmánya azért is fontos számunkra, mert a méhészethez tartozó méheseket ismertetve, a hegyközi méhesekkel is behatóan foglalkozott.

17 Hasonlóan fontos Balassa M. Iván másik tanulmánya is, amely a hegyközi méhészet egész évi „menetéről", a folyamatos munkafolyamat15 BALASSA Iván: Földmüvelés a Hegyközben. Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok 1. Bp. 1964. 16 PETERCSÁK Tivadar: Adatok a Hegyköz szarvasmarhatartásához. Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. Miskolc. 1976. 130-134. 17 BALASSA M. Iván: Méhesek a Hegyközben és a Bodrogközben. Néprajzi Értesítő LUI. 1971. 83-104.