Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Dicsőszentmárton etnokulturális képe

ban meg jótékony célú nőegyleti rendezvényekben robbannak ki az energi­ák." 36 Vagyis arról a városkáról van szó, amelyről Sípos Domokosról írva, írónk ugyancsak dicsőszentmártoni származású monográfusa pedig ezt írta: „(Visszaálmodom magamat Sípos Domokos szülővárosába) elemista ko­rom édes városkájába, a Kis-Küküllő partjára. Olyan lehetett az ő gyermek­korának színhelye is, csak még kisszerűbb, mint az enyém: inkább falu, mint város. Amikor Sípos Domokos kisiskolás volt, a századforduló évei­ben, a városi rangra még megyeszékhelyként sem emelkedett nagyközség­nek mindössze 3360 lakója volt, ipara semmi, a vicinális vasút is éppen hogy elérkezett ide." 57 Kós Károly a néprajz felől közelíti meg a kérdést és mutat rá Dicsőszentmárton tényleges központ, városjellegének meghatáro­zó tényezőire: „Végre az 1870-es években történt megyerendezéstől, a köz­ponti helyet elfoglaló és egyben fontos útkereszteződésnél is fekvő s így az egész vidék természetes központjából új megyeszékhelynek kijelölt Dicső­szentmárton indult gyors fejlődésnek. A környékbeliek által egyszerűen „Dicső"-nek nevezett község hamarosan nemcsak a legforgalmasabb vá­sárhely lesz, az egész vidék népét mozgásban tartó öt országos sokadalom színhelye." 58 Ha már erről az évi öt országos sokadalomról szó esett, idéz­zük a rájuk vonatkozó időponti határozatokat: „Dicső-szent-Márton (Kü­küllő m.) márcz. 1., máj. 1., júl. 24., okt. 15. Kirakodóvásárok előtt 3-3 na­pi állatvásár. Szerdán hetivásár." 59 Azaz a dicsőszentmártoni vásárok ese­tenként 4 napon át tartottak. Ezeknek a vásároknak azért is nagy volt a jelentőségük a múlt század végén, sőt még századunk elején is, mert rajtuk etnikai hovatartozástól függetlenül a közvetlen környék, de távolabbi területek vegyes, tehát a kezdetét vett román nemzeti törekvésektől is táplált, magát leigázottnak, kisemmizettnek érzett románság is részt vett. A dicsőszentmártoni orszá­56 SÍPOS Domokos: Vajúdó idők küszöbén. Elbeszélések, költemények. A gyűjteményes kötetet sajtó alá rendezte Bernáth Ernő. Kriterion, Bukarest, 1973.; NAGY Pál: Sípos Domokos. (Be­vezető tanulmány) 9. 57 KOVÁCS István: Sípos Domokos. Monográfia. Kriterion, Bukarest, 1990. 10. 58 KÓS K.: Bevezetés i. m. 5. 59 A Magyarországon tartani szokott országos (kirakó s marha) és hetivásárok jegyzéke. A kereskede­lemügyi m. k. ministeriumban létező hivatalos kimutatások alapján betűrendben összeállítva. H. és é. n. (Bp, 1892.) 5. - A dicsőszentmártoni vásárokkal kapcsolatosan meg kell jegyeznünk, hogy a kör­nyéken, a Kis-Küküllőmenti vásáröv több, végeredményében kis. csak helyi és a közvetlen környék számára jelentős vására közül a néprajzi érdeklődés először a balavásári vásárok felé fordult. Vö: TAR Erzsébet: A balavásári nagy vásárokról. Népismereti Dolgozatok 1978. Bukarest, 1978. 178— 185. Szemelvényes újraközlése: Első Nagykendi Kalendárium 1994-re. (Nagykend) 67-69.

Next

/
Thumbnails
Contents