Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)
A vasfű (Verbena officialis L.) a sárréti néphagyományban
fontosabb irodalmat, köztük említi Korner Tamás mutatványát is készülő magyar hiedelemmonda katalógusból. 75 Mind a karcsai, mind pedig a taktaszadai idézetek rendkívül fontosak számunkra a továbbiak, a sárréti vasfű-hagyományok bemutatása szempontjából. Szándékosan hagytam utoljára Szűcs Sándor adatait. Azt lehet mondani, hogy szinte minden munkájában említi a vasfüvet. A sok-sok adat voltaképpen Osváth Pál két híres, Szűcs által forrásként használt munkájára vezethető vissza. 76 Szűcs Sándor vasfü-adatai mind a betyárélethez kapcsolódnak, adatainak a mi szempontunkból különösen nagy jelentőséget ad az, hogy mind sárrétiek. Mennyiségükkel és minőségi differenciáltságukkal önmagukban szépen igazolhatják, hogy a vasfű a Sárréten a múlt század dereka táján általánosan ismert volt, hogy használata szélesebb körben elterjedt, mint másutt s hogy a hozzá fűződő hiedelmek, a vasfűvel való varázslatok itt sokkal szélesebb körben voltak ismertek, mint egyéb helyeken. Ennek az állításnak ellentmondani látszik az a gyűjtési tapasztalatból leszűrt tanulság, hogy a Sárréten manapság vasfüvet szinte senki sem ismer, hogy a vasfűhöz fűződő hiedelmeket sem ismerik, sőt nem is szívesen beszélnek róla; kétkedéssel fogadják az egész ügyet. Ennek megfelelően ma már gyógy- és fűszernövényként sem használják a vasfiivet, sőt a gyógyszerészek sem foglalkoznak vele. Ezt a sajátos helyzetet az magyarázhatja, hogy a Sárrét az ármentesítésig, és még egy kis idővel azután is, sajátos helyet foglalt el a köztudatban. A régi vizes világ sejtelmessége, a lakosság szegénység adta találékonysága, a betyárság szemlélete mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a vasfű valóban szentfű, varázslatos fű; zárat, lakatot, béklyót nyitó csodaszerré legyen. Szűcs Sándor adatai erre az időre vonatkoznak, akár Osváthtól, akár „nagy időt megélt öregektől" vette is őket. Szűcs Sándor adataiban a vasfű mint varázsszer jelenik meg; zárt, lakatot nyitó fűként, más funkciói teljességgel eltűntek. Szűcs Sándor a régi Sárrétről szóló könyvében azt írta, hogy némely régi betyárnak titkos hatalma is volt. Vasfüvet húzott a tenyerébe, a hüvelyk- és a mutatóujj közé és így puszta kézzel ki 75 KORNER Tamás: Mutatvány a készülő magyar Hiedelemmonda Katalógusból. Ethnographia LXXXI. 1970. 55-96. 76 DANKÓ Éva: Szűcs Sándor elődei - Osváth Pál és K. Nagy Sándor: = Dankó Imre (szerk.): Bajomi Krónika. Néprajzi és helytörténeti antológia Szűcs Sándor 70. születésnapjára. Biharnagybajom, 1973. 37-55.
