Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)
A Berettyó-völgy középkori települési-közlekedési- és árucsereviszonyai
A Berettyó-völgyben a településeket egymással összekötő utakból végül is már a XII. századra egy kelet-nyugati irányú útvonal állott össze. A Berettyó mindkét oldalán alakult ki út, de nem egyforma nagyságban, jelentőségben. Az egymással nagyjából párhuzamosan futó két út néhol, az átjáróknál, összeköttetésben állt egymással. A jobboldali, a Berettyó északi oldalán vonuló út volt a fontosabb, mert a Berettyó-völgy falvainak zöme a folyó jobboldalán, a völgy északi részén létesült. Ebben az elhelyezkedési módban nagy része van annak, hogy az északi oldalt szegélyező, délre néző hegy-, illetve domboldalak inkább voltak alkalmasak az alájuk települt falvak mezőgazdasági területéül, beleértve a szőlőtermesztést is, mint a baloldali falvak északra néző domb-, illetve hegysor-oldalai. A Berettyó-völgy, illetve a folyó medrével párhuzamosan futó út keletnyugati iránya határozta meg az itt települt falvak települési formáját, rendjét. Legtöbbjük utcás település és kelet-nyugati kiterjedésű volt. A középkorban ez az utca gyakran egyoldalas volt. A mederkanyarulatoknál, a völgy irányváltozásainál települt falvak környezetükből korán kinőttek és kis központokká fejlődtek. Települési formájukban ez úgy látszott meg, hogy az eredeti utcás települési formájuk felbomlott és a település halmaztelepüléssé alakult át. A Bihar hegységből az Alföldre tartó folyók kelet-nyugati irányú völgyeiben kialakult kelet-nyugati irányú utak önmagukban azonban nem kedveztek a területszervezésnek, a megyei vagy hasonló területi igényekkel szervezett intézményeknek, mert területünkön is a megyei szervezet kialakulása Biharral, illetve Nagyváraddal mint központtal, észak-déli irányú utakat is kívánt. Tennészetesen ilyen utak is voltak és az előzőekben felvázoltakhoz hozzátehetjük, hogy a Berettyó-völgyben is azok a települések fejlődtek fokozottabban, amelyeken ezek az észak-déli utak is átmentek, azaz amelyek a kelet-nyugati és az észak-déli utak találkozásánál alakultak ki. Maga a Berettyó-völgy túl rövid ahhoz, de más tényezők is akadályozták, hogy benne jelentősebb észak-déli irányú út menjen át. Annál fontosabbak viszont a hegyvidék nyugati szélén elterülő peremvidéken nagyjából észak-déli irányú utak, amelyek közül ezúttal csak az Érmihályfalva, Székelyhíd, Diószeg, Várad, Szalonta, Arad útvonalat emelem ki. Ez a nagyfontosságú út élénk kapcsolatban állt a Berettyó-völgy településeivel, illetve a Berettyó-völgy kelet-nyugati irányú útvonalaival.
