Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A Berettyó-völgy középkori települési-közlekedési- és árucsereviszonyai

Mielőtt a Berettyó-völgy útjainak tüzetesebb ismertetésébe fognánk, ismét jó lesz Györffy György véleményét meghallgatnunk. Györffy szerint „A Várad-Szatmári út Bihar mezővárosán áthaladva Szalárdon kelt át a Berettyón s itt kettéágazott. Egyik vonala a vámos Székelyhídon és Asszonyvásáron, a másik a vásáros Szentjobbon és vámos Olaszin át vezetett Szalacs városba. Az utóbbit Vednél 1478-ban Zalachywth. al nom. Hadiwth néven emlegetik s így ez lehetett az ősi „hadi út". Szalacson ezt keresztezte a szabolcsi és szolnoki nagy sószállító út, Olaszin pedig a Krasznából jövő s Székelyhídon át nyugatra vivő út. Székelyhídon ágazott ki észak felé a Nagymihályon átvezető nagy út. A Biharból nyugat felé futó út környékét Nagyszántó határában ma is Hadi w/-nak nevezik. Ez csatlakozott a várad-debreceni nagy útba, melyet Pelbárthida mellett említenek s a vámos Esztárnál kelt át a Berettyón".

21 Vagyis az ősi hadi út csak néhol ment át a Berettyó-völgyben, különben elkerülte. Ellenben a só-út részét képezte. Mindez nem mond ellent annak a megállapításnak, amit Jakó Zsigmond tett a Berettyó-völgy úthálózatával kapcsolatosan. Jakó szerint a Berettyó-völgy közlekedése fejletlen volt, nehézkes a sok víz, vízjárás, nádas, lapos miatt, mert nehezen alakulhattak ki megfelelő utak. A Berettyóvölgy településének korai alakulása miatt fontos Jakó erre alapozott véleménye is. Szerinte a vizek közti nehéz közlekedés lehetett az oka annak, hogy a Zovárd-birtokokon korán megindult a pusztásodás.

22 A pusztásodás azonban egyes települések fejlődését, környezetéből való kiemelkedését is jelentette. A Berettyó-völgyben megfigyelhető, hogy az efféle településfejlődés a közlekedésileg jó helyzetben levő, esetleg a kelet-nyugati és az észak-déli útvonal kereszteződésénél levő falvakat érintette. Az utóbbi Györffy-idézet is, de az eddig elmondottak több része is utalt a Berettyó-völgy középkori árucseréjére. A Berettyó-völgy árucseréje egyrészt a völgy hangsúlyos településein (vámhelyein, útkereszteződésnél lévő falvakban, átjárók mellé települt községekben), másrészt a kelet-nyugati irányú út mentén mindig nyugatra tartva alakult ki. Ez a nyugatra tartó árucsere főleg állat (szarvasmarha)- és fakereskedelemből állt, a már más vonatkozásban említett sószállításon, -árusításon kívül. Minthogy a Berettyó-völgynek közvetlen kapcsolata nem volt Váraddal, mivel a Berety21 TJo. 582. 22 JAKÓZs.: i. m. 73.