Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A középeurópai őrnépek, népcsoportok etnikai formálódása: a chodok

rályhoz tartoztak, akinek meghatározott összegű adót fizettek. Az adót maguk közt felosztották, és úgy hajtották be.

12 A határőrző chodok nagy időszaka a huszitizmus kora volt. A chodok azonnal felismerték a közeli Prahatice szomszédságából, Husinecből származó Husz János (1371-1415) és követői tevékenységének a nemzeti függetlenséget biztosító németellenes, haladó társadalmi tendenciákat hordozó, forradalmi voltát. A huszitizmus fellegvárainak egyike lett a chodok főhelye Domazlice is, a chodok katonai ereje pedig teljes egészében a forradalmi huszita célokat szolgálta.

13 Nem véletlen, hogy a huszitizmus ellen keresztes haddal törő Giuliano Cesarini bíborost megfutamították (1431. augusztus 14.). Ez volt a domazlicei „nagy nap", ami azonban végül is nem tudta megakadályozni a huszitizmus letörését. Lassan, fokozatosan, mondhatni lépésről lépésre tudták csak a huszitákat megverni, és kegyetlen boszszú, megtorlás után kiterjeszteni ismét a hübérjogokat Csehország, a cseh nép fölé. A chodok is hosszú időn át tétlenségre voltak kényszerítve. A határ őrzését továbbra is ellátták ugyan, de többre törtek. Ezekben a nehéz napokban is az ország függetlenségének biztosítására törekedtek. Ahányszor csak fellobbant a cseh függetlenség lángja, a chodok mindig ott voltak, ott tevékenykedtek. Katonai szolgálataikat ekkoriban már nemcsak a határőrzésre, hanem más területeken való háborúskodásokban is igénybe vették. Tették, amit tehettek azért is, mert tudatosult bennük, hogy saját jólétüket, biztonságukat, kiváltságaik élésének lehetőségét is védik, őrzik, ha a cseh nép függetlenségéért harcolnak, ha a társadalmi haladás ügyét pártfogolják.

14 Termé12 Frantisek HEYDUK: Privilégia král. mesta Domazlic. Posel od Cerhova 1883. c. 4. Domazlice királyi város privilégiumai. - Historie Chodu pred zemskym soudem (z Národné Listu). Domazlické Listy 1899. c. 14 a 24. Posel od Cerhova 1899. c. 12-13. A chodok története az országos bíróság előtt. A Národné Listy című lapból. 13 Josef MACEK: Husitské revoluéni hnuti i. m.; Frantisek PALACKY: Dëjiny národu ceského v Cechách a v Morave. I-IV. Praha, 1939. A cseh nemzet története. A huszitizmus korát a XIXIII. könyv (fejezetek) tartalmazzák. Ezek magyar fordítása és kiadás: Frantisek PALACKY (ford.: Benedek Gábor, Farkas Géza és Holka László): A huszitizmus története. Fejezetek a cseh nemzet történetéből. Bp., 1984. - Vö.: az 1979. évi díszkiadású, bibliofil Husitská Krónika (Pisen o vítezství u Domazlic) - Vavrinec z Brezové-könyvvel. 14 Frantisek ROUBIK: Zápas Chodu za svobodu. Praha, 1937. A chodok harca a szabadságért: Eduard MAUR: Protifeudalni hnuti na Chodsku kolem roku 1525. Minolusti západoceskych kraje XV. 1979. Antifeudális törekvések Chodskóban 1525 körül; Uő: Západóéeské protirobotni boure za bavorske vlády. Minolusti zapadoceského kraja VII. 1970. Nyugatcseh robot elleni lázadás a bajor kormányzás alatt; Petr MUZIK: Historicky a spávni vyvoj mësta Domazlic od poé. husitske revoluce. Minulosti zapadoceského kraje XIII. 19-76.