Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)
Szőnyi Virágh Mihály Önéletrajzának iskolatörténeti tanulságai
tanulmánya mellékleteként hét (7) darabot a közelmúltban adott csak közre.' 15 Harmadjára Szőnyi Virág Mihály, mint lelkipásztor, főleg prédikációval tűnt ki és vált híressé. Elannyira, hogy több, a kunszentmiklósinál nagyobb egyház, jelentősebb település (Halas, Nagykőrös, Kecskemét) meghívta lelkipásztornak, sőt Debrecen is érdeklődött utána. Szőnyi azonban nem ment sehová. Kunszentmiklóson maradt azután is, hogy előbb esperesnek, majd egyházkerületi főjegyzőnek s végül, 1757-ben a Dunamelléki Egyházkerület superintendensének választották. Hivatalát (kúnszentmiklósi lelkész) ötven éven át (1735-1785) egyedül, illetve szuperintendenssé választásától fogva (1757) előbb egy, a leányiskolában tanító diakónus, azaz segédlelkész, majd a leányiskolától független másodlelkész segítségével látta el. 1785-ben a kúnszentmiklósi papságról lemondott és csak a szuperintendensséget tartotta meg haláláig. 36 Partikulista tájékozottságán alapuló törekvések érvényesültek abban is, ahogy a kúnszentmiklósi papságban való örökösét Mócsi Jánost kiválasztotta és utódjaként maga ajánlotta. Hasonlóképpen partikulista tájékozottság, kapcsolatok alapján választotta meg legközvetlenebb munkatársait, a másodlelkészeket is. Közülük leginkább a dunántúli születésű és részben iskolázású Göböl Gáspárra kell felfigyelnünk. 37 Göböl literátus ember lévén hamarosan kitűnt képzettségével, széleskörű érdeklődésével, iskolai múltjával s mi sem volt természetesebb, minthogy 1772-től betöltött adászteveli (pápai) tanárságból 1774-ben eljött Kunszentmiklósra másodlelkésznek. Göböl személye azért is fontos Szőnyi Virág Mihály vonatkozásában, mert veje lett, s mint ilyen ment Kunszentmiklósról 1777ben kecskeméti papságra. Göböl Kecskeméten értékes, felfelé ívelő egyházi pályát futott be, de mint író is számottevő egyéniségnek számított. Göböl személyisége, személye azért is fontos Szőnyi Virág Mihály, az após szempontjából, mert feltételezhető, hogy Szőnyi Virág Mihály irodalmi hagyatéka, vagy hagyatékának egy része hozzákerült. S bár már nem tartozik szigorúan vett tárgyunk körébe, de ha már szóba került Szőnyi Virág Mihály hagyatéka, akkor a híres igehirdetőhöz kell 35 KORMOS László: A Tiszántúli Egyházkerületi Levéltár Ratio Educationisra vonatkozó forrásai. Magyar Történeti Tanulmányok XII. Debrecen. 1979. 117-211. 36 SZENCZI FÖRDÖS Lajos 1847. i. m. 37 GÖBÖL Gáspár. ZOVÁNYI J.-LADÁNYI S. 1977. i. m. 218-219.