Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Szőnyi Virágh Mihály Önéletrajzának iskolatörténeti tanulságai

visszamennünk. Szőnyi - ahogy Önéletrajzában írja - mintegy 1500 prédikációt tartott, a „Szent Bibliának minden könyveiből sok predikácziókat írtam, prédikáltam." Számunkra, kései utódokra nézve, akik Kunszentmiklós XVIII. századi történetére, hétköznapi életére is kíváncsiak vagyunk, azért is bír rendkívüli fontossággal Szőnyi Virág Mihály, mert az említett 1500 prédikációjában, 50 évnyi papsága alatt, miről is prédikálhatott volna, honnan is vehette volna példáit, mihez is „alkalmazhatta" volna az Igét, ha nem a kunszentmiklósiak mindennapi életéhez. „Textusokról való prédikálásra a boldog vagy boldogtalan időket néztem nem különben az eklézsiának statusához a prédikálásban magamat alkalmaztattam. Lakosainknak az esztendőnek négy évszakaiban való majorkodását, szántását, vetését, kaszálását, aratását, nyomtatását, szürüben való takarítását, szőllőbeli munkáját, baromtartását stb. meggondoltam és ezeket predikáczióimban mennyeiekre alkalmaztattam a Krisztus példája szerint, a ki látván a magvetőt, szántót, kalászokat, juh-nyájakat, lelkiekre általvitte." Gondoljunk csak bele, milyen történetileg-néprajzilag fontos, menynyiségileg is imponáló életmódbeli adatokat építhetett bele prédikációiba! Sajnos, csak mondhatjuk, hogy hagyhatott ránk. Ugyanis - és itt kell szó essék élete és munkássága egyik, de igen lényeges, tragikus mozzanatáról, amiről legjobb, ha maga, a saját szavaival beszél: „Sok predikácziókat írtam, prédikáltam. Három nagy tomusokat in folio, egyet in quarto készítettem, de másodszori censura alá nem vehettem, a kinyomtatásra is el nem készíthettem". Hová lettek a tomusok? Hová lett Szőnyi Virág Mihály hagyatéka? Csak feltételezzük, hogy Göböl Gáspárhoz került, de gondolhatunk arra is, hogy a kúnszentmiklósi egyház irattárába jutott, vagy az általa felemelt iskola könyvtárába sorolódott. Egy biztos, hogy most sehol sincsen, illetőleg ezeken a helyeken nincsen. Szeretnénk hinni, hogy nem sodorta el őket végleg az idők szele, s valahol ma is megvannak, lappanganak. Úgy gondoljuk, hogy ezek elmondása is talán hozzásegít bennünket Szőnyi Virág Mihály hagyatékának feltalálásához. Összegezve az elmondottakat két mozzanatra szeretnénk még kitérni. Az egyik az, hogy Szőnyi Virág Mihály a korai felvilágosodás egyik müveit, „sokmunkás", csendes, a békés előmenetelt szolgáló teológus-pedagógusa volt. Maga is szükségesnek érezte az akkori magyar református (általában protestáns) közoktatás szervezeti és tartalmi reformját. Ilyen