Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Szőnyi Virágh Mihály Önéletrajzának iskolatörténeti tanulságai

gatva el a partikulák azon igen jelentős funkcióját sem, hogy mindegyikük egyfajta tehetségmentő feladatot is ellátott; az ország iskolája tehetségmentő anyaiskola volt.

9 Minderre jellemzően érdekes tény az, hogy a partikuláris iskolarendszer felbomlása után, miután egész iskolarendszerünk döntően átalakult, ennek a régi partikuláris iskolarendszemek az emléke leginkább a társadalom legalsóbb rétegeiben, a falusi parasztság közt maradt fent. Erre a jenségre már többen felfigyeltek és néprajzilag, a társadalomnéprajz felől próbálkoztak a partikulák, a partikuláris iskolarendszer letűnt, de egyes tényezőiben népi műveltségünk egészében fennmaradt világát megközelíteni.

10 Az alábbiakban Szőnyi Virág Mihály száz évvel ezelőtt több folytatásban megjelentetett Önéletrajzát folyamatosan adjuk közre. Szőnyi Önéletrajzát érdekes módon egyes szám harmadik személyben írta. Az Önéletrajz végén pontokba foglalva mutatunk rá azokra a tényezőkre, amelyek a partikulák, a partikuláris iskolarendszer jobb megértését, kellőbb méltánylását segíthetik elő. Szőnyi Virág Mihály önéletrajza Kun-szent-miklósi prédikátornak, Virág Mihálynak, a Dunamellékin s tovább is kiterjedett Helv. Conf. való eklézsiáknak és prédikátoroknak superintendensének életének kezdete és folyása rövideden igy jegyeztetik anno 1760. 10. Febr. Kun-SzentMiklóson. Született Virág Mihály t. nemes Rév-Komárom vármegyének Szőny nevü helységében 1703. esztendőnek végén, karácsony havának 4-ik napján. Kinek nem sok idő múlva futnia, vagy inkább szülőitől Rév-Komáromba, bátorságos helyre vitetnie kellett a Rákóczi Ferencz fejedelem támadása miatt. Kinek nemző édes atyja volt Virág Péter, a kinek eleji felséges római császár és magyarországi király t. Ferdinandus által nemességgel és arról való armalissal hadi virtusaik után megajándékoztattak. 9 DANKÓ Imre: Tehetségmentő debreceni kollégium. Sorsunk IV. 1944. 9. szám, 542-544. (A partikulákon, a partikuláris iskolarendszeren keresztül.) 10 BALOGH István: A parasztság művelődése a két világháború között. Értekezések a Történeti Tudományok Köréből 66. Bp. 1973.; TÓTH Judit: Az iskolai tananyag folklorizációjához. (Az Arany ABC.) BALASSA Iván-MÓDY György-UJVÁRY Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Db. 1982. 849-859. - Vö.: VARGA Gyula: Egy falu az országban. (Kismarja életrajza a felszabadulásig.) Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Db. 1978. 153-159.