Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Szőnyi Virágh Mihály Önéletrajzának iskolatörténeti tanulságai

gazdasági-, társadami- és kulturális intézményekre, kiváló személyiségekre, iskolákra, műhelyekre is vonatkozott. Éppen a Szőnyi Virág Mihály élettörténetéből láthatjuk majd, hogy a Duna-Tisza-közi kicsike kiskun városkában, Kunszentmiklóson, 1735-ben tudták, hogy a körükben különben soha meg nem fordult, kiváló képességű és szorgalmú, éppen most (akkor) a hollandiai Trajectumban (Utrecht) tanuló Szőnyi Virág Mihály papságra készül s arra tudtak, mertek gondolni, reális ismereteik, kiterjedt tájékozottságuk alapján, hogy jó lenne meghívniuk; legyen a papjuk. Ami aztán megint csak meglepő, hogy az Utrechtben tanuló, magát ott pappá inauguráltató, világot járt, széles látókörű, tág horizontú Szőnyi Virág Mihály el is fogadta a szentmiklósiak meghívását és elment Kunszentmiklósra papnak. Nem csoda ezek után és különösen nem a papi életpályájából is következő érdeklődés az iskolaügy iránt; tapasztalatai voltak az iskolák rendjéről, működésük jó-eredményes, és rossz-kevésbé eredményes voltáról, s mi sem természetesebb, hogy azonnal az iskola megreformálásához fogott. Mindjárt, már 1735-ben megalkotta - főleg a debreceni iskola törvényeit figyelembe véve - a kúnszentmiklósi iskola törvényeit. Ezt a tevékenységét két szempont miatt is különös figyelemre kell méltatnunk. Először is azért, mert a kúnszentmiklósi partikula nem 1735-ben keletkezett, nem a Szőnyi Virág-féle törvények hozták létre. Hanem már régóta, meggyőződésem szerint attól az időponttól kezdődően működött, hogy létrejött a városkában a református egyház, illetve, hogy papja volt a városkának; függetlenül attól, hogy ezekre a korai, XVI-XVII. század fordulója körüli időkre vonatkozóan maradtak-e fenn vagy sem adatok, írásos emlékek, akárcsak említések is. Jókedvvel szoktam emlegetni, hogy abban a kivételes, nem mindenkinek megadatott élményben lehetett részem, hogy egyszer megünnepelhettem iskolám fennállásának 200. évfordulóját (1935), majd pedig - az időközben kiteljesedett hely- és iskolatörténeti, stb. kutatások eredményeként, (amibe azonban bele kellett játszania egy kis szemléletváltozásnak is) - a 350 évest is (1969). Ez csak úgy volt lehetséges, hogy közben rájöttek, hogy a Szőnyi Virág-féle törvények megalkotása előtt is volt Kunszentmiklóson iskola, egyfajta kis partikula, partikulácska, amely minden szerénysége ellenére is alkalmas volt arra, hogy kapcsolatot tudjon fenntartani a debreceni anyaiskolával és más nagyobb környékbeli partikulákkal és jónak mutat-