Várhely Ilona: Hej, Debrecen, ha rád emlékezem... (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 54. Debrecen, 1999)

Átutazóban Júliához

Ez a Debrecenben született, érzékletes útleírás Győrben jelent meg először, augusztus 31-én és szeptember 2-án, két részletben, a Hazánk hasábjain. Közvetlen debreceni fogadtatásáról nincs tudomásunk. Később azonban gyakran használták az Úti levelek Debrecenről szóló sorait a debreceniek bosszantására. Petőfi szubjektív véleményének indítékait már megismertük. Ha a tények ellene is szólnak

44

, e negyedik, rövid debreceni látogatása örökbecsű művel ajándékozta meg a magyar irodalmat. Káplár Miklós festménye "Hortobágy,dicső rónaság, te vagy az Isten homloka!" Talán a debreceniek sértődöttsége is hozzájárult ahhoz, hogy 1848-ban éppen Debrecen játszik elég felemás szerepet^ királyokhoz c. vers kapcsán kialakult vitában. A pesti forradalom napjaiban, március 28-án jelenik meg ez a vers egy röplapon. Csak az utolsó versszakát idézzük emlékeztetőül: Nem lázítok, mert nincs erre szükség; Miért ráznám meg erőszakosan Azt a fát, amelynek gyümölcse Már túlérve rothadásba' van. Ha megérik a gyümölcs, fájárul Magától a földre hull alá... Bármit mond a szemtelen hízelgés, Nincsen többé szeretett király! 44 Vö.: Bényei Miklós: "Hej, Debrecen, ha rád emlékezem..." Alföld, 1973. 1. 60-69.