Várhely Ilona: Hej, Debrecen, ha rád emlékezem... (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 54. Debrecen, 1999)

A debreceni tél

Ez az előadás Fáncsy Lajos vendégjátékával valósult meg, s már nem Komlóssy igazgatása alatt. De sem a többi vendégjáték, sem pedig a rendes előadások színlapjain nem találkozunk többé Petőfi nevével. Ebből és a Fütty c., ekkoriban keletkezett verséből arra következtetünk, hogy a közönség kegyes pártfogása elmaradt, így a színház nem szerződtette, legfeljebb néhány kis feladattal (szavalattal) bízhatta meg Petőfit. Hogy Petőfi nem kapott szerződést, abból is gondolhatjuk, hogy még a debreceni évad vége (április) előtt elhagyta a várost, a társulat pedig május elején átmenetileg Egerbe költözött. A Fütty keletkezése azonban nem föltétlenül a személyes sikertelenségével függ össze, mivel a kutatás mai állása szerint valószínűbb, hogy még a január 15-i fellépés előtt keletkezett, inkább nézőtéri, mint színpadi élményei alapján. A korszak debreceni színházi életéről valló adatok is azt bizonyítják, hogy a város közönsége nem pártolta a színjátszás ügyét, ízléséből pedig a művészet iránti fogékonyság teljesen hiányzott. Arra, hogy a január 15-i fellépés nem hozta meg Petőfi számára az olyannyira áhított sikert, joggal következtethetünk abból a szomorú indulatból is, amellyel Pákh Alberttel szakít a Végszó *** hoz c. versében. Fütty Adta finnyás közönsége! Csúnyaság, amit mivel: Minden este megköszönd Társaságunk, fütty ivei. És aztán a füttyök mellett Milyen a jövedelem ? A színész elébb-utóbb is Csak megszökni kénytelen. Ej, egy rókát kétszer nyúzni, Ez, urak, mégsem megyén; Már ha fütty van, legalább hát Tele színházban legyen! Végszó *** hoz Isten veled, te elpártolt barát, Veszeti ebként ki szívem megmarad, Isten veled; Fogadd a vett sebért emlékül, Mely föl szivárog belsejébül, Lelkemnek vérét, könnyemet.