Várhely Ilona: Hej, Debrecen, ha rád emlékezem... (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 54. Debrecen, 1999)

Katonai gondok – családi örömök

Föl tehát, nemzetem, minden erejével karodnak és lelkednek, melyet eddig nagyobb veszedelmek sem bírtak megtörni. A tíz parancsolatból csak egyet tarts meg, annak az egy parancsolatnak is csak egy szavát, azt hogy "ölj!", mert ha nem te ölsz, téged ölnek. Válassz. Mutassuk meg, hogy az ellenséget csak azért hagytuk bejőni hazánkba, hogy innen többé ki ne menjen; itt vesszenek el egy lábig, ha mégannyian volnának is. Mutassuk meg, hogy igaz a magyar példabeszéd: aki másnak vermet ás, maga esik bele. Petőfi publicisztikájának ezt a kiemelkedő művét az Alföldi Hírlap a Buda várán újra német zászló c. versével együtt jelentette meg. A vers külön röplapon is terjedt. A vers és az újságcikk hatásában egymást erősítette. Talán a legfőbb indítéka az volt e cikk megírásával, hogy ne hagyja a reményt kihunyni. Jól tükrözi ez a mű a költő lelki készenlétét. Csak családja sorsának elrendeződését várja, hogy aztán indulhasson a csatába. Január 12-én meg is írja Arany a választ: várják Júliát és a kis Zoltánt Szalontára. Mindazonáltal nem tanácsolnám, hogy szállástokat Debrecenben felmondjátok, vagy potom áron kiadjátok. Meglehet barátom, hogy tavasz előtt még innen is futnunk kell.

82 Mint látjuk, Arany nem olyan optimista, mint Petőfi. De még mielőtt ez a levél Debrecenbe érkezett volna, Petőfi hivatalos lépéseket tett annak érdekében, hogy - bár februárig kért szabadságot - azonnal bevonulhasson, mégpedig Bem tábornok seregébe. Mivel a hideg idő miatt úgysem lehetett volna egy csecsemővel Szalontára utazni, ezért Júliáék Vörösmartyék debreceni otthonába költöztek át. Petőfinek - főként a kormány Debrecenbe költözése után - sok ismerőse, barátja volt Debrecenben. Tartotta a kapcsolatot a Telegdi-testvérekkel, Könyves Tóth Mihállyal és más, korábbi ismerősével. De a kormánnyal ide áttelepült újságok szerkesztői között régi barátjaival is naponta találkozhatott. így került Debrecenbe Vörömarty Mihály is, de itt volt Vajda János, majd Jókai Mór is. Vachott Sándor, aki népszerű költő, Petőfi pesti jóbarátja, ekkor Kossuth titkára volt. De találkozni lehetett itt Bajza Józseffel, Sárossy Gyulával, Vahot Imrével, hiszen Debrecen ekkor nemcsak politikai fővárosa volt Magyarországnak, hanem az irodalmi élet is itt koncentrálódott. Talán a magánéleti és irodalmi csatornák jobban is működtek, mint a hiavatalosak, a politikaiak. A magyar irodalom mindig is vállalt politikai szerepet, de itt és most elválaszthatatlan volt a kettő. 82 Arany J. levele P. S.-hoz 1849. jan. 12.