Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály (1844-1900) nemzetközi tudományos emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 53. Debrecen, 1994)

Kohnen, Joseph: Munkácsy és Luxemburg

KÖNNEN, JOSEPH Munkácsy és Luxemburg Ha egyrészről Luxemburgban Munkácsy neve után, másrészről Magyarországon Munkácsy nevével kapcsolatban Luxemburgról kérdezünk, a háború óta még az alapos műveltségű embereknél is csodálkozó arcokkal találkozunk. Az idők változá­sai itt is ott is a tudatbeli összefüggéseket messzemenően elmosták, és a kulturális érdeklődést általánosan eltörölték. Olykor megtalálhatók még Luxemburgszerte álla­mi és magángyűjteményekben különböző fajtájú 1 hiteles emléktárgyak, de még ezekben az esetekben is az említett tárgyak történetének pontos ismerete hiányzik. Amikor 15 évvel ezelőtt klasszika-filológus és germanistaként végre odajutottam, hogy Munkácsy kutatásaimat komolyan megkezdjem, A Cécile Papier családjának egyik utóda azt mondta nekem: "Ön a kutatásaival Luxemburgban két emberöltővel elkésett". Mindazonáltal a nagy magyar festő Luxemburgban még valami módon élő. A fővá­rosban van egy Munkácsy utca. Az oktatási minisztérium székhelyével szemben, 1986-ban az egykori fővárosi polgári kaszinóban magyar és francia nyelven egy táblát helyeztek el Liszt Ferenc utolsó előadásának emlékére, amelyet — a nagya­nyám ezt az eseményt 1886-ban átélte — a Munkácsy-Papier család rendezvényén és jelenlétében adtak. A colpachi kastélyban, amely ma a vöröskereszt pihenőottho­na, függ, ha egy kicsit eldugottan is legalább egy nagyobb fénykép, és a mi általá­nos és középiskolánk régi német olvasókönyveiben a "nagy emberek lettek" rovat­ban a hatvanas évek végéig a Beethovenről és Mozartról szóló szövegek mellett ott állt a kis Michael Lieb története, aki az istenhátamögötti magyar tartományban egy asztalos mellett a festői őstehetségét felfedezte. Az utolsó lökést anyám adta, aki magyar balettáncosnő volt, ahhoz, hogy fiatal éveimtől kezdve az elfelejtett mester után érdeklődést mutassak. Egy egész sor régi magánkönyvtárban fellelhetők még másodlagos irodalmak, különösen llges és boyer d'Agen bibliográfiái, sőt még a Végvári katalógus német kiadása is, és nem utolsósorban az állami múzeumunk , Luxemburg város múzeuma pedig több Munkácsy festmény birtokában van, több­nyire luxemburgi motívumokkal, még magántulajdonban egy sor rajzon kívül egy jó tucat a legszebb, Luxemburgban festett festményeiből gyűlt össze. Az ok, amely 1. Ehhez összehasonlításul. Joseph Können: Munkácsy és Luxemburg, Szent Pál nyomda, Luxemburg, 1984, 1. képrészlet, dokumentumok 2. Vesd össze ugyanitt, 2. képrészlet, Vázlatok és rajzok, A colpachi Munkácsy rajzok a budapesti Nemzeti Galéria albumaiban. Nos Cahiers, Luxemburg, 1987, 2. füzet 59—82 old.

Next

/
Thumbnails
Contents