Varga Gyula: A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 52. Debrecen, 1993)

A kész ételek osztályozása

te stb. (Álmosd, Szerep, Nagykereki, Újszentmargita, Biharnagybajom, Püspökladány). Sajátos változat a krumplis pite (Sáp, Püspökladány). Ebben az esetben a tejben futtatott élesztőhöz a liszten kívül héjában főtt krumplit is kevertek. ízesítőül a són kívül köménymagot kevertek a tésztába, majd pogácsaszerű darabokra szaggatták és olajban kisütötték. Levelensült vagy siligó Első változat szerint sűrűbbre kavart palacsintatésztát kell kavarni (tej, tojás sárgája, liszt). A folyékony tésztát zsírral, vagy olajjal megkent tengeri csuhára, vagy fonnyasztott káposztalevélre öntötték, és kemencében kisütötték. Püspökladányban a tésztát savanyú aludttejjel csinálták, s a kemencében úgy sütötték, hogy egyik oldalán égett a tűz. Sokan a tűz mellett a sütőlapáton tartva sütötték meg a levelén sültet. A megsült tészta lapocskákat a tálban úgy rakták egymásra, hogy minden lapot forró olajjal leöntöttek.

323 Másik változat szerint sós vízben főtt krumplit, rozslisztet összekavartak, káposztalevélre rákenték, kemencében pirosra sütötték. A megsült lapocskákról az égett leveleket lehúzták, ezután vajjal, tejföllel kenték. Neve: krumplis levelensült (Püspökladány). Harmadik változatban nyers krumplit reszeltek, levét leszűrték, megsózták, kevés lisztet kevertek közé. Frissen szedett káposztalevelet a kemencében kissé megfonnyasztottak, rákenték az előbbi masszát, majd sütőlapáttal berakták a kemencébe. Ha megsült, a pernyét leveregették róla, fatálba rakták, letakarták. így az égett káposztalevelek leváltak a tésztáról. Ekkor tejföllel ették, főleg reggelire. Neve: siligó (Fülöp). Kuglóf Újabb tészta, a német Gugelhupf -ból vettük át, de a XX. században már megyénk minden táján ismerték, s a nagyobb gazdasszonyok évente néhány alkalommal megsütötték. Tésztájának alapanyaga a nullás liszt, tej, vaj, vagy zsír, melyet tojás sárgájával és langyos tejben futtatott élesztővel a fánknál sűrűbb masszává összekavarnak. Egyesek a tésztába mazsolát is kevertek, mások a tojások felvert habját, újabban kakaót, vagy csokoládéport, cukrot. Ezután a kuglófsütőbe, akinek ilyen nem volt, egyszerű lábasba öntötték. Egy-két órát vártak, míg megkelt, azután sütőben kisütötték. Régebben a tortát helyettesítő reprezentatív tésztaféle volt, melyet betegágyas asszonynak, vagy lakodalmakba vittek ajándékba (Álmosd, Biharnagybajom, Püspökladány, Hajdúhadház, Konyár, Kismarja, Derecske stb.).