Gazda László szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 51. Debrecen, 1992)
Magyari Márta: Húsvéti szokások a nyíracsádi görög katolikusok körében
12. kép A pászka „kitakarása" (Nyíracsád, 1990.) előbb keresztet vetett rá. Minden családtagnak töltenek egy kevés szentelt bort, s mindenki tör a pászkából egy darabot, ezt költik el először, s utána fogyasztják a többi ételt. Nyírábrányban a szentelésről hazaérkezve a családtagok egyenként lépnek át a kiskapun, közben mindenkinek a feje fölé emelik a szentelő kosarat, s aki tartja a kosarat, mondja : „Krisztus feltámadt!", az alatta álló pedig ráfeleli: „Valóban feltámadt." A nagyobb családokban az étkezés megkezdése előtt a gazda rövid kötetlen szöveggel felköszöntötte az ünnepet, majd a Miatyánkot imádkoztak. Az ünnepi asztalnál egy tojást annyifelé vágtak, ahány családtag van, s mindenki megette a neki jutó kis falatot. Nyíracsádon az 1920-as, 30-as években még szokásban volt, hogy a szentelésről hazaérkezve a gazdasszony egy kisebb méretű pászkát egyenként a gyerekei feje fölé tartott, keresztet vetett rá, majd négy sarkáról levágott egy-egy kis darabot, közben ismételgette: „Feltámadt Krisztus! Feltámadt Krisztus!". 44 A levágott kis pászkadarabokat később a jószágnak, szarvasmarháknak adták. Általános szokás volt, hogy a pászkából egy-egy kis darabot az állatok eledelébe raktak, adtak a kutyának, macskának is, hogy ők is egyenek szenteltet. A szentelt tojás közös elfogyasztásának szokása még ma is él több nyíracsádi családban. A családfő az étkezés kezdetén annyi darabra vág fel egy tojást, ahányan az asztal körül ülnek, s mindenki ezt a falatot fogyasztja el elsőnek egy pohár bor kíséretében. Ennek a szertartásnak a magyarázatát már nem ismerik. Emlékeznek viszont arra, hogy az 1920-as, 30-as években a 44 A kalács felemelésének szokásáról lásd még: Bálinti, m. 1976. 299. — Eredeti szertartás a görögöknél a húsvéti időszakban a panagia felmutatása. Panagia... megszentelt kovászos kenyér, amelyen a feltámadt Krisztus képe van. Ezt a kenyeret húsvét napján a mise végén a pap megáldja. Húsvét hetében minden nap felmutatja, s háromszor mondja: Krisztus feltámadt, s a pap minden egyes mondására a nép magát kereszttel jelölve, feleli: Valóban feltámadt, imádjuk az ő háromnapos feltámadását." Mihály fi i. m. 174.
