Gazda László szerk.: A Déri Múzeum Megnyitásának 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 50. Debrecen, 1990)

Gazda László: Hatvan esztendő a Déri Múzeum történetéből

művész özvegye segítségével is gazdagított — új állandó kiállítás nyílt 1986-ban. Befejezés előtt áll a Hajdúsági Múzeum rekonstrukciója. A tudományos műhelymunkánkról egy idén télre tervezett felolvasó ülésen szeretnénk számot vetni. Eredményeit részben kiadványaink is tükrözik. A Déri Múzeum Évkönyve még a Városi Múzeum Évi Jelentései formájában 1905-től folyamatosan megjelenik. A háború alatt és után néhány összevont szám jelent meg. A hatvanas évektől kezdve — egy-két összevont évfolyam kivételével — minden év önálló Évkönyvben kap helyet. A legutóbbi, az 1987-es a sorban a 66. Nyomdában van az 1988-as Évkönyv is. A nyolcvanas évek alatt, nem kis anyagi erőfeszítés árán sikerült elérni azt, hogy jelenleg nem vagyunk hátrányban, ha ebben az évben napvilágot lát a következő évkönyv is. Gondozzuk két múzeumunk — a Hajdúsági és a Bihari — Évkönyveit is. Külön sorozatok, illetve kiadványok jelennek meg a Déri Múzeum gondozásában. Ilyenek a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei, 1963 óta 49 szám jelent meg ezekből a tudományos dolgozatokból. Jelentős önálló művek is jelentek meg, többek között Zoltai Lajos, Ecsedi István, Sőregi János, Balogh István, Varga Gyula, Módy György, Dankó Imre, M. Nepper Ibolya és Sz. Kürti Katalin szerzőktől. A múzeum tudományos munkatársai rendszeresen publikálnak Évkönyveinkben, folyóiratokban és más periodikákban. Jelentős támogatást nyújt ehhez a Kossuth Lajos Tudományegyetem, annak néprajzi tanszéke, Ujváry Zoltán egyetemi tanár által gondozott tanszéki kiadványai révén. A Múzeumbarátok Köre (1927 óta működik), 1969-től jelenteti meg népszerű periodikáját, a Múzeumi Kurirt, eddig 54 szám jelent meg. Másfél éve jelent meg az utolsó. A következő szám nyomdában van, késésének oka pénzhiány volt eddig. III. A múzeum megnyitásától kezdve jelentős szerepet töltött be a város közművelődésében. Időszaki kiállítótermeiben évente 5—6 időszaki kiállítást rendeztek, felvállalva a kortárs művészet bemutatását is, tekintettel arra, hogy máshol erre nemigen nyílt lehetőség. De vegyük sorba a fontosabb közművelődési formákat és alkalmakat. A városi könyvtár a múzeum épületében működött, az állománya a megnyitást követő években közel 40 ezer kötetre gyarapodott. Olvasóterem, kölcsönző működött itt amellett, hogy kezdettől fogva ellátta a tudományos segédkönyvtár szerepét is. 1952-től a Városi Könyvtár önálló helyet kapott, s a Déri Múzeumban a továbbiakban tudományos kézikönyvtár működött, múzeumi segédgyűjteményként. Jelentős a gyarapodása a cserekapcsolatok révén. Olyannyira, hogy segédkönyvtárként is meghaladja a korábbi 40 ezres állományt. Több, mint félezer a kül- és belföldi cserepartnerek száma, s ez évi 300 körüli gyarapodást jelent. A magyar kulturális élet legfontosabbnak számító periodikái is megtalálhatók és felhasználhatók a múzeumi tudományos kutatásban. 1971-től rendelkezik önálló könyvtárossal. A Déri Múzeum díszterme 60 esztendő alatt igen fontos szerepet töltött be a város kulturális életében. A Csokonai Kör, az Ady Társaság, a Műpártoló Egyesület, a Tisza István Tudományos Társaság évente 20—30 előadást, konferenciát, tudományos ülést tartott itt, közismert tudósok, művészek, írók, költők részvételével. A háború után ezen kulturális rendezvények alkalma, helye, szerepe, tartalma megváltozott ugyan, mégis — elsősorban önálló, és más intéz-