Gazda László szerk.: A Déri Múzeum Megnyitásának 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 50. Debrecen, 1990)
Gazda László: Hatvan esztendő a Déri Múzeum történetéből
a létszámbővülés is hozzájárult) kedvezőtlenebbé váltak a laboratóriumok munkakörülményei. Megszűnt a műtárgyak szállítását könnyítő teherlift stb. Ezeket a körülményeket örökölték az 1977-ben újjárendezett és szeptember 30-án ünnepélyes keretek között újra megnyílt múzeum munkatársai. Az ünnepélyes megnyitó egyben a debreceni múzeum létrehozásának 75. évfordulója volt. Az új kiállítás az egykori Városi Múzeum, a Déri Frigyes gyűjtemény anyagára alapozva lehetőséget adott a megnyitás óta eltelt évtizedek gyarapodásának a bemutatására is, reprezentatív műtárgyak révén. Ugyanakkor néhány műtárgy a Déri György gyűjteményből is bekerülhetett a kiállításba. Sajnos a Déri Múzeum a mai napig nem kapta vissza a Füvészkert utcai épületet, annak ellenére sem, hogy dokumentumok sora bizonyítja Déri György és Debrecen megállapodását, és 1970 óta állandóan napirenden szerepel az ügy. A hetvenes években tovább bővül a Déri Múzeum központú múzeumi hálózat. Megnyílik a berettyóújfalui Bihari Múzeum (1974) állandó kiállítása, Földi János nyelvújító és természettudós emlékháza Hajdúhadházon (1972), Balmazújvároson helytörténeti múzeum kezdi meg működését (1974) a Veres Péter emlékház mellett. A debreceni kiállítóhelyek is gyarapodnak. A Tócóskertben Holló László Kossuth-díjas festőművész Debrecennek adományozott anyagából nyílik emlékkiállítás, a művész egykori otthonában (1977). A Déri Múzeum irodalmi gyűjteménye önálló épületben kap állandó kiállítást (1979), míg 1982-ben a Péterfia utcán, az egykori Városgazda-házban Medgyessy Ferenc Múzeuma nyílik meg. A Déri Múzeum műtárgyállománya évről évre . gyarapszik, általában évi 5—6 ezer tétellel. Anyagának, s a múzeumi szervezet többi egysége gyűjteményének tudományos feldolgozása műhellyé minősítette múzeumainkat. Ezt fejezi ki az is, hogy 1980 óta a megyei múzeumi szervezet hivatalosan is tudományos kutatóhelyként működik. Igaz ugyan, hogy a múzeumok alapfunkcióik ellátása révén (gyűjtés, feldolgozás, kiállítás, tudományos és népszerűsítő periodikák, alkalmi kiadványok megjelentetése) eleve tudományos műhelyek. Dankó Imre 1982-ben nyugdíjba vonul. 1983-tól Gazda László a Déri Múzeum igazgatója a megyei múzeumi szervezet élén. A múzeumi egységek további számszerű gyarapítása két szempontból is indokolatlan. Az egyik: a fenntartás növekvő nehézségei, a másik: a múzeumi hálózat országosan is kialakultnak tekinthető. (Ujabb időkben inkább a csökkenést tartják indokoltnak szakmai és gazdasági szempontból egyaránt.) 1983-tól kerül sor jónéhány múzeumi épület és kiállítás felújítására. A Földi-ház (1983), a Bihari Múzeum (1984), a Hortobágyi Pásztormúzeum (1985), a bakonszegi Bessenyei-ház (1987/88), Karács Ferenc Múzeum (1988) legutóbb pedig a Nagykereki Várkastély műemléki helyreállítása után került sor egy kastélymúzeumi kiállítás rendezésére (1990). De térjünk vissza a születésnapját ünneplő Déri Múzeumhoz. Jelenlegi állandó kiállításait Dankó Imre közreműködésével Sz. Máthé Márta, M. Nepper Ibolya, Mesterházy Károly, Módy György, Varga Gyula, Masits László, Sz. Kürti Katalin, P. Szalay Emőke, Csicsai Károly, Kilián István illetve Keresztesné Várhelyi Ilona és Lovas Márton rendezték. Igaz ugyan, hogy mindegyik kiállítás több mint tízéves, de teljes átrendezésre nincs reális lehetőség, csak a kiállítások felújítására. A Déri Múzeum épülete is kisebb rekonstrukciókra szorult 1976 óta. Mindkét üvegtető, a kupola, a bejárati bronzkapuk és más műtárgyak felújítása mellett korszerűsíteni kellett a tűz- és vagyonvédelmet, az energiahálózatot. Közben a tócóskerti Holló múzeum kiállításai is bővültek, az épület felújítása után egy — a
