Gazda László szerk.: A Déri Múzeum Megnyitásának 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 50. Debrecen, 1990)
Gazda László: Hatvan esztendő a Déri Múzeum történetéből
magyar múzeumokat mégis kiemelte az évtizedes elhanyagoltság állapotából." 6 Ezt támasztja alá az a megállapítás, amely szerint a Déri Múzeum a meglévő gyűjteményeknek megfelelően, azokat tovább gyarapítandó régészeti, néprajzi, képző- és iparművészeti, helytörténeti, természetrajzi osztályokat és ezeknek megfelelő gyűjtőköröket kapott. Ezekben az években, jelentős műtárgyakkal gyarapodtak a gyűjtemények. 8 év alatt 5850 tétellel. 7 Továbbra is, s mind a mai napig súlyos raktározási gondok, a Déri György Néprajzi Múzeum 1949-ben történt megszüntetése nehezítették az ország legnagyobb vidéki múzeumának a munkáját. 1954-ben újjárendezik a képzőművészeti kiállítást is, amely iparművészeti anyag bemutatását is lehetővé tette. Balogh István 1957 decemberében vált meg a múzeumtól, emberségéhez, munkájához méltatlan okok és körülmények között. Helyére Béres András került megbízott, később kinevezett igazgatóként. 1960/6l-ben az állandó kiállítások át- és megrendezésére kerül sor. Ezzel helyreáll az eredeti konstrukció, helyére kerül a Déri Frigyes gyűjtemény is. Ennek a jelentős munkának komplex felfogású megvalósításában a múzeum kitűnően felkészült új munkatársai és a Múzeumi Főosztály, a Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatósága, a Levéltár, s a m. j. Városi Tanács vett részt. Példaként álljon itt a forgatókönyv készítőinek névsora, akik között többen a rendezésben is részt vettek. Csallány Dezső, Horváth Attila, Módy György, Komoróczy György, Béres András, Szabadfalvi József és Julow Viktor. 1961-ben a Déri Múzeum megyei tanácsi kezelésbe kerül. Ezzel megkezdődik a megyei múzeumi hálózat szervezeti létrehozása. Hajdú-Bihar megyében 20 községi, iskolai, helytörténeti gyűjtemény anyagát mérik fel, s készítik elő átvételre. 5 gyűjtemény múzeummá fejlesztése, illetve szervezése lett tervbe véve. A Déri Múzeum így 1962. július 1-től kezdődően a Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Igazgatósága lett. Ez a szervezeti felállás ezidő szerint is érvényes. Hozzá tartoznak — létrehozásuk időbeli sorrendjében — a Hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum (1928) a tiszacsegei zsellérház (tájház, 1963. Ortutay Gyula nyitotta meg), a hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum (1964), a püspökladányi Karács Ferenc Múzeum (1964), a Hortobágyi Pásztormúzeum (1965), a bakonszegi Bessenyei György Emlékház (1965), az álmosdi Kölcsey Emlékház (1966), a nagykereki ún. Bocskai várkastélyban állandó kiállítás: A hajdúk a magyar történelemben c. (1966), — Az említett múzeumi egységek, s a később létrehozottak is a műemléki épületekben, a Hajdú-Bihar Megyei Műemléki Albizottság jelentős műemléki helyreállításai és közreműködése révén valósultak meg. Elnökének, dr. Angyal Lászlónak, és dr. Letényi Árpádnak a nevét mindenképp meg kell említenem. 1969-ben Béres Andrást a Megyei Levéltárba helyezték át, s a Déri Múzeum, s egyben a megyei múzeumi szervezet igazgatója a nagy múzeumi tapasztalatokkal rendelkező Dankó Imre, aki a néprajz, helytörténet és művelődéstörténet terén végzett széles körű kutatómunkájáról is ismert volt. Az 1970-es évek során került sor a Déri Múzeum épületének rekonstrukciójára, s állandó kiállításainak újrarendezésére, A rekonstrukció 1973tól 1976-ig tartott. Sajnos következményei nem minden tekintetben pozitív előjelűek. Az épület belső szerkezete a „klasszikusnak" tekintett kiállítási tereket, szerkezeteket bontotta meg anélkül, hogy a raktározási gondokat megoldotta volna. Szűkösebbek lettek a munkakörülmények (ehhez 6 Jelentés 1948—1956. i. m. 7. 7 Jelentés 1948—1956. i. m. 8.
