Sz. Kürti Katalin: Régi debreceni családi képek (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 48. Debrecen, 1987)

I. Debrecen XVIII-XIX. századi festészetéről a portréművészet tükrében

Mihály segítségével megerősítette a debreceni képzőművészet nagyszebeni kapcsolatait, de egyáltalán, erősítette a kollégiumi rajztanítást. Szerepe volt abban is, hogy egyedülálló, vá­rosképileg meghatározó együttes jött létre Debrecenben: a magyar klasszicizmusban is szá­mottevő értékű kollégium és Nagytemplom. Érdemeit a kollégium azzal ismerte el, hogy megfesttette arcmását, és azt a könyvtárban helyezte el, még életében, 1829-ben. Ugyanekkor került a könyvtárba Budai Ézsaiás arcmása is. 28 Nem elhanyagolható Szentgyörgyi József főorvos szerepe Debrecen kulturális életében. Élénk levelezésben állt Kazinczyval, s a vele rokonságban álló Vonza Böszörményi családot is megnyerte a kultúra ügyének. Amikor a „Rómában lakozó" Ferenczy István a Református Kollégiumnak ajándékozta Csokonai márványszobrát, az átmenetileg, 1823—24-ben Vonza Böszörményi Pál főbíró otthonában volt megtekinthető. 29 Igazán meghatározó szerepe Kazinczy Ferencnek volt. O Debrecen „szürke eminenciása" ebben a korban. Mint láttuk, támogatta Kiss Sámuelt, valószínűleg Kálmán Jánost is. Fog­lalkoztatta Simó Ferencet, Johann Jakob Stunder 30 (1759—1811) dán származású festőt, és Debrecenbe is beajánlotta őket. így festhette 1811 előtt a már említett Péchy Imre-portrét Stunder, de lehet, hogy az ő műve az e korban festett más közéleti portré, így a református kollégiumbeli Kazinczy-arcmás is. Lehet vitatni azt, hogy miért kritizálta Kazinczy szinte minden esetben Debrecent, s miért mondott lehangoló, túl kemény ítéleteket a képzőművé­szetről. Hiszen az ország más városában sem állt jobban a műpártolás ügye, éppúgy elkallód­tak a művészek, mint itt. Kazinczy — úgy érezhetjük — az elszalasztott lehetőséget kérte számon a cívisvárostól: nem sok hiányzott a XIX. század elején ahhoz, hogy Debrecen kul­turális központ legyen. Ugyanakkor igaz Szerb Antal vélekedése: Kazinczy, az irodalmi diktátor, mindent kézben akart tartani és irányítani, így a debreceni ügyeket is. 31 A reformkor Debrecenének portréművészete A Református Kollégium továbbra is meghatározó szerepet játszott Debrecen kulturális életében. Kiss Sámuel korai halála után Beregszászi Pál vezette a rajzoskolát és a kollégiumi rajztanítást. 32 Több tehetséges tanuló vitte tovább Kiss Sámuel örökségét, s gyarapította a képtárat. A kollégium diákja volt a szentesi származású Kiss Bálint (1802—1868), akit édes­apja teológusnak küldött Debrecenbe 1819-ben. Érdeklődése rövidesen a rajzolás, festés felé fordult, már 1822 körül megörökítette tanulótársait. 33 1 827-ben a bécsi akadémiára ment, s barátságot kötött többek között Barabás Miklóssal. 1830—32, majd 1834—37 között Deb­recenben találjuk. A reformkori Debrecen megbecsült művésze lett. A Református Kollégium foglalkoztatta: 1831-ben festette meg Récsey János, Péczely József, 1835-ben I. Rákóczi György, II. József, 1843-ban Rakovszky Dániel arcmását. Tervezte Bethlen Gábor portréját is, de Pestre kerülése miatt azt már Simó Ferenc (1801—1869) erdélyi művész festette meg. 34 Egy 1831-es jelentés szerint: „Bécsi képíró Kiss Bálint V. Ferdinánd olajfestésű arcképét el­készítvén, hálából, mivel tudományát Debrecenben végezte, az anyakönyvtárnak ajándé­kozta." 35 28 Balogh Ferenc: i. m. 424. p. és Ref. Koll. jegyz. 61. és 62. sz. 29 Balogh István: Ref. Koll. i. m.: 609. p. 30 Rózsa György: A Történelmi Képcsarnok legszebb festményei (Bp., 1977), 15—16. p. 31 Szerb Antal: Kazinczy Ferenc = Magyar irodalomtörténet (8. kiadás, 1986), 263—270. p. 32 Balogh István: Beregszászi Pál és a debreceni „rajzoskola" = MTÉ, 1960. 11. sz. 44—47. p. 33 Debreceni magántulajdonban van Váczy Józsefet ábrázoló pasztellképe, melynek hátirata: „Fes­tődött tiszteletes Tudós Kiss Bálint által a mi Baráttságunk emlékezetére H. Hadházon, 1823." 34 Balogh István: A Ref. Koll. i. m. 610. p. A mű a díszteremben áll. 35 Idézi Balogh Ferenc i. m. 426. p.

Next

/
Thumbnails
Contents