Szabadfalvi József: Mézeskalácsosság Debrecenben (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 46. Debrecen, 1986)
VI. Gyertya, offer és méhsör
egymással párhuzamosan, fennakadás nélkül folyt. Később egy mester végezte egymás után az öntést, utána maga szedte le, mángorolta, vagdalta és stuccolta a gyertyákat. Amikor készen volt egy ring gyertyával, akkor fogott újabb sorozat öntéséhez. 3. Gyertyakészítés cúghúzássat A gyertyakészítésnek egy másik módja, a cúghúzás is ismeretes volt a tiszántúli mézeskalácsos-mesterek körében. A gyertyakészítésnek ez a módja nem szokásos Karcagon, Debrecenben is már csak az emléke élt. Az idősebb mesterek is csak emlékezetből tudták elmesélni. Nyíregyházán, Szerencsen és Sátoraljaújhelyen sem foglalkoznak vele, csak a második világháború előtti években gyakorolták. Néprajzi irodalmunkban a gyertyakészítésnek ez a módja sem ismeretes, pedig másfél-száz évvel ezelőtt már Gergelyffy András is ismertette. 16 A műhely falára vagy faállványra volt erősítve a két dob (68. kép), 3—5 méterre egymástól. A dob 50—100 cm átmérőjű hordó alakú henger, amely a közepén hosszában futó vastengely körül haj tokárral forgatható. Minél nagyobb a két dob közötti távolság, annál 4 68. kép. A cúghúzás rajza és eszközei 16 Gergelyffy i. m. 51. „A' vékon viasz gyertyákat másképpen készítik: egy hosszuko asztalnak mind a' két végire, forgó dobok, vagy-is vastag tengejek helyeztettnek, a' közepén kimetzett jukba, szenelő és erre lapos tál tétetik; a' felett pedig az húzó karika, mellynek különböző nagyságú jukai vannak, megerőssítetik. Azonban, az egyik dobra feltekert, hosszú, és illendő vastagságú gyertya bélnek vége, az húzó rézkarikának kisebb jukán által botsátottván, egy kis horgatska által, a' folyó viaszba merítetik, és tsendesen, az ellenben lévő dobra tekertetik; erről ismét nagyobbatska jukon eresztettvén, visza az elsőre, és viszontag, míglen elegendő vastagsága lészen a' gyertyának; már ekkor a' dobról levétettvén, mérték szerént felvagdaltatik; módosan öszve fatsartatik, megfestetik, 's rárajzoltatik."
