Szabadfalvi József: Mézeskalácsosság Debrecenben (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 46. Debrecen, 1986)
I. A mesterség története
15. Remek csinálásrul. 16. Remek mutatásrul és mester asztalrul. 17. Özvegy mester asszony állapotjárul. 18. Czéhen kívül való férjhez ment özvegyrül. 19. Szolgáló mestersignek resignatiójárul. 20. A szolgáló mester tiszt írül. 21. Inas szegődtetésérül. 22. Inas szegődtetésnek rendirül. 23. Inas esztendeirül és fizetésérül. 24. Pénzes inasrul. 25. Az inas és gazdája között való villongásrul. 26. Inasok számárul. 27. Mesterember maga fia tanításárul. 28. Inas felszabadításárul. 29. Társpohárral, tanuló lev éhül'. 30. Legény vándorlásárul. 31. Czéh könyvérül. 32. Más inasának, legényének és vásárlók csalogatásárul. 33. Mesterember leányát vagy özvegyét feleségül vivő legényrül. 34. Kontárokrul. 35. Kontár műnek sokadaiamkori behozásárul. 36. Külső helyen dolgozó mester rül, vagy özvegyrül. 37. Műnek megvizsgálásárul. 38. Betegek őrzésérül. 39. Megholt mesterembernek, vagy halottjának temetésérül. 40. Más halott temetésrül és attul való fizetésrül. 41. Megszegényült beteg mesterember felsegellésérül. 42. Új mesterek házasságárul. 43. Özvegy mesterasszonynak adandó legényrül. 44. Czéhmester és szolgálómester kimenésekori képebeli hagyásokrul. 45. Mester maga költségén hozott legényrül. 46. Mesterlegénynek idejérül, fizetésérül. 47. Mesterlegény búcsúhetirül. 48. Mesterlegény műhelyben állásárul. 49. Jövedelmeknek nyolczadrészének seholához való adásárul. 50. Több artikulusoknak csinálásárul. 51. Ezen artikulusoknak observatiójárulT Az artikulusok végén a következő záradék olvasható: „Mi vegyük tekintetbe és gondoljuk el: hivatali működésünkben semmi sem szükségesebb, semmi sem jelesebb dolog, és semmi sem hasznosabb a köz hasznára és a közösség mindennapi életében, mint az, hogy a helyesen élők (boni) az isteni és emberi jog és törvények irányításával teljes erejükkel és igyekezetükkel minden dicsőséges dologra buzdítsák és hajtsák magukat, a helytelenül élőket pedig kegyes és atyai módon megzabolázzák, hogy azok az istenfélés és a becsülés meredek lépcsőfokára felhághassanak és azon előremehessenek. Ezekből következően a fentemlített édesség- és mézeskalácssütő polgárok jogos és törvényes kérelme megfogalmazza a fent említett személyek elénk tárt a bemutatott artikulusait, valamint — ezek tartozékait és záradékait —jelen kiváltságlevelünkbe bármiféle kisebbítés vagy hozzátétel nélkül beíratjuk és felvétetjük (inseri et inscribi). A fent említett polgárokkal, elöljárókkal, az édesség- és mézeskalácssütőkkel és örököseikkel — mesterségükben és céhükben is — ezen artikulusokat mint örökre érvényeseket a törvények és
