Gazda László szerk.: Tanulmányok Debrecen és a megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 43. Debrecen, 1985)
Odalszámok - 80
művelők, pártbizalmiak és pártvezetőségi tagok számára, elsősorban a falusi, tanyai körzetekben. Hasonló feladatot kaptak a pártoktatási és agitációs híradók is. 18 Jellegzetes termékei voltak e kornak a különféle mozgalmi lapok, az elnevezésükkel is árulkodó begyűjtési versenyhíradók (1951—1953), valamint a tsz-mozgalom fellendítését célzó, a megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága és a járási pártbizottságok, majd a DISZ megyei bizottsága által 1955 augusztusában és 1956 tavaszán indított termelőszövetkezeti híradók. Az utóbbiakhoz társult 1956. június 15-től Állami Gazdaságok c. kiadvány. Nem titkolt propagandacélokat szolgált a Debreceni Dongó c. élclap (1953. július 26.—1954. július 3.) is, amely mind ez ideig a műfaj utolsó terméke a városban. Néhány tájékoztató jellegű műsorfüzet is megjelent — megszakításokkal — ezekben az években. A tudatos politikai törekvés eredménye, hogy ekkor, főként 1953-tól már több — általában rövid életű — üzemi újság látott napvilágot a megyében. A földműves- és kisipari szövetkezeteknek is volt értesítője (1954-től, illetve 1956 augusztusától). 1953 januárjában indult meg — a hajdani debreceni diáklapok kései utódjaként — a KLTE és a DOTE pártbizottságának közös lapja, az Egyetemi Újság. Az együttműködés év végéig tartott ; attól fogva a két intézmény külön újságot adott ki, Kossuth Lajos Tudományegyetem (majd 1955. március 1-től ismét Egyetemi Újság) és Orvostudományi Egyetem címmel. 1954-től megjelent a Debreceni Agrármérnök, a Mezőgazdasági Akadémia házi folyóirata. A KLTE lapjának 1956-ban (február és május között három számban) egy stencilezett irodalmi melléklete is volt, Fáklya címmel. Sok-sok sikertelen, kérészéletű kísérlet után ekkor, 1950 nyarán útjára indulhatott és a következő években megerősödött Debrecen máig létező, folyamatosan megjelenő irodalmi folyóirata. Eredeti címe nagyon jellemző a korra: Építünk. Akárcsak az a tény, hogy első számát a Magyar—Szovjet Társaság megyei titkársága finanszírozta. A tényleges kiadó a Debreceni írói Munkaközösség volt. Jórészt ennek tagjaiból alakult meg 1950 végén a Magyar írók Szövetségének Debreceni Csoportja, s az 1951. évi 1. számot már ez a testület gondozta. 1952-től pedig a Megyei Tanács művelődésügyi osztálya adta ki. A negyedévenként közzétett lap 1954 őszén vette fel mai nevét, az A/föld-et. Hamarosan, 1955 elejétől már kéthavonta látott napvilágot. Ekkor még regionális szerepkörű folyóirat — ezt tudatosan vállalta —, elsősorban helyi szerzőket foglalkoztatott. Nem vonta, nem is vonhatta ki magát a korabeli művelődéspolitika és az uralkodó irodalmi, szellemi irányzatok hatása alól, de kezdettől kereste az önálló, egyedi arculatot. Már ekkor is jellemezte a fiatalokkal való törődés, a nemzetközi kitekintés igénye, a kritikai érzékenység, a társművészetekre figyelés és a város, a táj kulturális hagyományainak ápolása. A helyi sajtóban 1955 és 1956 folyamán ígéretes fejlődés bontakozott ki, amit az ellenforradalmi lázadás derékba tört. Megszűntek az ún. népnevelő füzetek, az üzemi és termelőszövetkezeti híradók, szüneteltek az egyetemi lapok, nem nyomtatták ki az Alföld az évi utolsó számát stb. Az ellenforradalom napjaiban Debrecenben egyetlen újság látott napvilágot, a Néplap. 1956. október 27-től mint a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány lapja jelent meg. November 1-től a bizottmány megváltoztatta a címét — Debreceni Hírlap lett —, hogy ezzel is elhatárolja a kommunistáktól. Három napig tartott ez az állapot ; jellemző, hogy november 3-án a kiadóként szereplő szerv nevéből a „szocialista" jelzőt már elhagyták. 20 A szocialista sajtó Hajdú-Bihar megyében (1956—1984) A szocializmushoz hű helyi erők hamar felismerték, hogy a párt újjászervezésének és a politikai konszolidációnak igen fontos eszköze lehet a napi sajtó, ezért az ellenforradalmi lázadás leverése után rögtön, már 1956. november 5-én újraindították a Néplap-ox. Két nap18. Ezek egyikéről, a Böszörményi Hírekről (1955. május—1957. máj. 15.) ld. Nyakas M. i. m. 61. 19. Részletesebben ld. Juhász Béla: Folyóirat „vidéken". Az Alföld húsz éve (1950—1969).= /. B.: Irodalom és valóság. (Bp. 1977.) 387—400.; Kiss T. i. m. 317—319.; Koczogh Á. i. m. 6.; Koczogh Ákos: Az Alföld születése.=Kortárs, 1965. 4. sz. 608—609.; Sebők Vilma: Az Alföld repertóriuma 1970—1979. (Db. 1981.) 382—383. (könyvészeti leírás). 20. Vö. Nagy Zs. i. m. 22.; Fábián Sándor: A Néplap nagy idők tanúja. = Hajdú-bihari Napló, 1974. nov. 17. 10.
