Gazda László szerk.: Tanulmányok Debrecen és a megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 43. Debrecen, 1985)
Odalszámok - 81
pal később azt is közölték a fejlécen, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottságának a lapja. (Egy ideig a megyei tanács is társult kiadóként.) November 14-én új címet — Hajdú-bihari Napló — kapott, és azóta e néven jelenik meg. A címváltozás arra utalt, hogy az újság végleg szakítani akart a szektás, dogmatikus maradványokkal; a folyamatos évszámozás viszont azt tükrözte, hogy továbbra is vállalta a Néplap progresszív, marxista—leninista örökségét. 21 A Hajdú-bihari Napló mindig igyekezett és igyekszik sokrétű funkcióját színvonalasan a helyi, egyedi színek felmutatásával ellátni, alkotó publicisztikát művelni. Alapvető feladata — az MSZMP politikájának támogatása, a megye lakosságának tájékoztatása, a marxista—leninista világnézet terjesztése, az állampolgárok véleményének felszínre hozása — mellett megújulása óta következetesen részt kér (szépirodalmi közleményei, művészeti kritikái, helytörténeti cikkei, ún. családi oldala stb. révén) az ízlésformálásból, a szórakoztatásból, az egészséges lokálpatriotizmus kialakításából és a mindennapi tudnivalók közvetítéséből is. Olykor országos kérdésekhez is hozzászólt és hozzászól. Szándékainak megvalósítását megkönnyítette, hogy a hazai napilapok közül elsőként nyomták — 1968. február 1-től — ofszettechnikával, ami korszerűbb szerkesztési és tipografizálási módszerek bevezetését tette lehetővé. Az újságot a megye olvasóközönsége magáénak érzi. Ezt bizonyítja, hogy példányszáma — az időnkénti központi korlátozások és a papírmennyiség állandósult szűkössége ellenére 22 — fokozatosan emelkedett. 1957-ben napi átlagban 25—26 000, 1972-ben 58 000, 1984-ben több mint 81 000 példánya jelent meg. 23 Noha a megyei napilap olvasottsága, népszerűsége vitathatatlan, a helyi információk iránti érdeklődés újra és újra szüli a városi és nagyközségi sajtó újjáélesztésének igényét. 24 A tárgyalt időszakban Püspökladányban és Hajdúböszörményben kétszer is megpróbálkoztak saját lap kiadásával: Püspökladányi Híradó (1957. december) és Ladányi Híradó (1973— 1980), illetve Munkánkról (1958—1963) és Hajdúböszörményi Hírlap (1969. október 17 — 1975. július 14.). Ez utóbbi már igazi városi újság volt (kéthetente látott napvilágot), de több mint ötéves sikeres működés után egy központi rendelkezés folytán megvonták az engedélyét. 25 Az ipartelepítés és a mezőgazdaság szocialista átszervezése, majd a gazdaságirányítás reformja és a vállalati önállóság növekedése, valamint a szocialista demokrácia szélesedése hozta magával, hogy az üzemi lapok — vállalati, szövetkezeti híradók, tájékoztatók stb. — száma az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt. 1958-ban még csak kettő volt belőlük, 1974-ben már 19, 1984-ben pedig 30. Periodicitásuk különböző — kéthetente, havonta, kéthavonta, negyedévenként, félévenként — látnak napvilágot —, átlagos példányszámuk 1000—6000 között mozog. Évente összesen több mint 1 millió példány jelenik meg, és már ezáltal is fontos eszközei a tájékoztatásnak és a munkahelyi agitációnak. 26 Különleges típust képviselnek azok a lapok, amelyeket egy-egy város mezőgazdasági üzemei (termelőszövetkezetei, állami gazdaságai) közösen adnak ki és a helyi összefogás példájaként a hiányzó városi újság funkcióját is betöltik: Hajdúszoboszló (1975. február 8-tól), Hajdúböszörményi Termelőszövetkezetek Lapja (1976. március 1-től), Hajdúnánási Fórum (1979. január 5-től). 27 Formálisan az üzemi sajtó kategóriájába sorolandó az Egyetemi Élet is, amely 1963. május 21. Vö. Fábián S. i. m. 10., Nagy Zs. i. m. 22—23., Kulcsár F. i. m. 11. 22. Ezekről ld. Fodor László: Pártirányítás és a sajtó. (Bp. 1978). 24., 113.; Az MSZMP HajdúBihar megyei pártértekezletének jegyzőkönyve. 1966. november 1—2. (Db. 1966) 53. 23. Vö. Számvetés az MSZMP kongresszusa előtt. (Db. 1959.) 123.; Ritter Aladár: A megyei napilapok fejlődése. = Magyar Sajtó, 1973. 1. sz. 17.; Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei pártértekezletének jegyzőkönyve. 1985. március 2—3. (Db. 1985.) 35. — A Hajdú-bihari Napló fejlődéséről, mai helyzetéről ld. Bényei József: Profil kerestetik. Egy vidéki szerkesztő dilemmái. = Jel-Kép, 1982. 4. sz. 5.; Máté Gy. i. m. 56—59., 62.; Ritter A. i. m. 19.; Nagy Zs. i. m. 23. 24. Általánosságban ír erről Szekfű András: A tömegkommunikáció új útjai (Bp. 1984.) 82. 25. Nyakas M. i. m. 62.; ugyanő írt (61—62. p.) a másik böszörményi lapról is. Ld. még: Hajdúböszörményi tükör. Válogatás a Hajdúböszörményi Hírlap öt évfolyamának írásaiból 1969— 1974. (Debrecen—Hajdúböszörmény, 1974.) 266 p. — A Ladányi Híradó cikkeiről két repertórium is készült: az 1973—77-es évfolyamokról 1978-ban, az 1978—80-ban kiadott számokról 1983-ban. 26. Szabó L. i. m. 119., 123—124.; Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei pártértekezletének jegyzőkönyve. 1975. február 22—23. (Db. 1975.) 218. és 1985. március 2—3. (Db. 1985.) 35.
