Gazda László szerk.: Tanulmányok Debrecen és a megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 43. Debrecen, 1985)
Odalszámok - 82
14-én az előző fejezetben említett három egyetemi újság összevonásával jött létre. 1984 szeptemberében a három debreceni főiskola is csatlakozott a fenntartókhoz. Több középiskolai diáklap is indult és jelenik meg a megyében. 1984-ben a Debrecen városi KISZ-bizottság megpróbálkozott egy megyei középiskolás újság — a Lapjaink — alapításával is, de a kezdeményezés a második szám után elakadt. Különösen az 1950-es évek végén és a következő évtizedben szaporodtak meg a kulturális programokról hírt adó műsorfüzetek és a különféle politikai, társadalmi szervezetek tájékoztató lapjai. Később csökkent a számuk, ma alig néhány van belőlük. 1979 óta rendszeresen megjelenik a Debreceni Hívogató c. havi műsorkalauz. Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága adja ki — 1974-től —• a Tájékoztató füzeteit, amelyek a testületi ülések előterjesztéseit, határozatait tartalmazzák és időnként felolvasó ülések, továbbképzések anyagait is közzétették a hasábjaikon. 1959 májusában újjáéledtek a tanácsi közlönyök is: a Debreceni Tanácshíradó (1959. május 1.—1965. október) és a megyei Tanácstagi Tájékoztató (1959. május—1970. december). Ezeket váltotta fel a napjainkban is funkcionáló Debrecen Városi Tanács Közlönye (1966. februárjától) és Hajdú-Bihar megye Tanácsának Közlönye (1971. januárjától). A megye irodalmi folyóiratának, az Alföld-nek az életében igen nehéz volt az újrakezdés, később viszont egyenletes és felfelé törő a fejlődés íve. 1957-ben és 1958-ban csak egy-egy száma láthatott napvilágot. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelveinek kibocsátása (1958. július 25.) és a helyi viszonyok elrendeződése után kapta meg újból az engedélyt a rendszeres, kéthavonkénti megjelenésre. 1963-tól sikerült biztosítani a havi megjelenés feltételeit is. Ekkortájt számolták fel az ellenforradalom káros utóhatásait, végérvényesen megszilárdultak a marxizmus—leninizmus pozíciói. Miután az Alföld anyagi és eszmei stabilizálódása ténnyé vált, megindult a szerkesztők és a szerzők — valamint a kiadó megyei tanács — hosszan tartó, de végül is eredményes küzdelme a regionalitás (a helybeliség) szorításából való kitörésre. Ezzel párhuzamosan, szoros kölcsönhatásban formálódott, változott a folyóirat profilja, tartalma is. Jól mutatja ezt, hogy az alcímben — az „irodalmi" mellett — szereplő „művészeti" jelzőt 1965-ben felváltotta a tágabb értelmű „művelődési", majd 1983-ban egy újabb jelző — a „kritikai" — is felkerült a címlapra. A folyóirat ebben az időszakban is megőrizte korábbi, már felsorolt értékeit, és továbbiakkal gyarapította azokat. Elkötelezett a realista irodalom mellett, de fogékony a kísérletező szerzők alkotásaira is. Nagy teret ad a szociográfiai-szociológiai írásoknak, tudatosan szervezi az eszmecseréket, vitákat. Fokozatosan izmosodott meg és ma már meghatározó erejű a kritikai és tanulmányrovata. Az Alföld a hatvanas években vált igazán jelentős orgánummá; az évtized végére érte el a mostanáig megtartott közel háromezres példányszámot. Fülöp László már 1966-ban úgy látta — a Társadalmi Szemlében meg is írta —, hogy a folyóirat szintézisre törekszik a regionalizmus és az országos érvény, rang tekintetében. 28 A megyei pártértekezlet kilenc évvel később kelt értékelése szerint az Alföld „országosan is elismert irodalmi és művelődési alkotóműhely", 29 a debreceni irodalmi napok 1980 őszi rendezvényén pedig az előadó Szabolcsi Miklós „a vidéken megjelenő központi folyóiratok" között emlegette. 30 Ezt a véleményt rövid idő alatt általánosan elfogadták, és az Alföld-et immár országos irodalmi, művelődési lapként tartják számon. 31 27. Bényei: Hajdúszoboszló 137.; Szabó Katalin: „Borító nélkül". Beszélgetés Szőllősy Tibor felelős szerkesztővel. = Hajdúszoboszló, 1985. febr. 23. 10.; Nyakas M. i. m. 63. 28. Fülöp László: A vidéki irodalmi folyóiratokról. = Társadalmi Szemle, 1966. 1. sz. 79—88. 29. Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei pártértekezletének jegyzőkönyve, 1975. február 22—23. (Db. 1975.) 39. 30. Szabolcsi Miklós: Irodalmi folyóirataink a 70-es években. = Alföld, 1981. 2. sz. 3. 31. Minderről részletesebben ld. Juhász B. i. m. 395—397., 406—421.; uő.: A negyedik évtized küszöbén. Jegyzetek az Alföldről. = Debreceni Szemle, 1981. 1. sz. 145—149.; Sebők V. i. m. 383. (könyvészeti adatok). — A folyóirat értékelése: A magyar irodalom története 1945—1975. I. (Db. 1981.) 179., 189—190.; Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei pártértekezletének jegyzőkönyve. 1966. november 1—2. (Db. 1966.) 40., 1980. március 1—2. (Db. 1980) 44., 209., 1985. március 2—3. (Db. 1985) 40.; Jelentés az Alföld című folyóirat munkájáról és a további feladatokról. Db. 1983. jún. 7. és az ehhez készült Állásfoglalás... MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának irattára. MH/67/470.
