Gazda László szerk.: Tanulmányok Debrecen és a megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 43. Debrecen, 1985)

Odalszámok - 11

lokálpatriotizmus, a helyi múzeumpártolók, a megyei párt- és tanácsi szervek támogatásával, a Déri Múzeum segítségével a hagyományhoz, a hely és a táj kultúrtörténeti értékeihez méltó múzeum jött létre amelynek első múzeumvezetője Héthy Zoltán lett, aki továbbra is jelentős erőket mozgósított a továbbfejlődés érdekében. Ugyanekkor nyílt meg Balmazújvároson a Helytörténeti Múzeum, kiemelten kezelve a haladó forradalmi hagyományokat, a földmunkásmozgalmat, a föld nélküli parasztok életének, a népélet hagyományainak bemutatását, kellő figyelmet szentelve a felszabadulást követő történelmi átalakulásra. A hetvenes évek elején tovább gazdagította a megyei múzeumi szervezetet az ugyancsak Balmazújvároson, a Kadarcs u. 6. sz. alatt álló, fehér falú nádfedeles házban, az író egykori lakóhelyén berendezett Veres Péter-emlékmúzeum. A ház falán emléktábla tudatja: „... Ha valaha valaki, kritikus vagy irodalomtörténész, azt keresi majd, ki vagyok, mi vagyok a for­rást itt keresse a Hortobágy szélén." Ekkor nyílt meg Hajdúhadházon a Földi János-emlék­ház. A XVIII. sz. második felének polihisztora egykor a múzeumának helyén álló lakóház­ban élt. Tudományos munkásságát, annak jelentőségét méltató kiállítás még teljesebbé tette a megye múzeumi hálózatát. Ezekben az években, a Déri Múzeum kiköltözése ellenére jó volt a kiállítások iránti közönségérdeklődés. Az 1974-es közművelődési párthatározat elismeréssel szólt a múzeumok tevékenységéről, ugyanakkor újabb feladatok megoldására is felhívta a figyelmet, a munkások és az ifjúság művelődésének támogatására. Erre a múzeumok is több irányból kaptak ösztönzést. Az if­júsági és nőpolitikái párthatározat, az ifjúsági törvény, majd később a közművelődési tör­vény egyaránt a művelődés társadalmi bázisának növelésére ösztönzött, s az ennek következ­tében — várhatóan — növekvő igények színvonalas kielégítését tűzte ki célul. A többi köz­művelődési intézménnyel, vállalatokkal, tömegszervezetekkel való kapcsolat a közös célok érdekében még tovább erősödött. A Hazafias Népfront Honismereti Bizottságának munká­jában sokoldalú tevékenységet folytattak a múzeum munkatársai, élükön Dankó Imrével. 14 Üzemek, vállalatok szocialista brigádjai (Állami Építőipari Vállalat, Volán, Járműjavító, Biogal, Nagyalföldi Kőolaj, hajdúböszörményi üzemek és termelőszövetkezetek és így to­vább) támogatták a múzeumok munkáját, szélesítették saját közösségeikben a múzeumba­rátok körét. A múzeumi munkáról szóló, az évkönyvekben közzétett jelentések arról számolnak be, hogy bár a működési nehézségek nagyobbak voltak a rekonstrukció, a felújítások s az új múzeumi egységek működtetése miatt, a gyűjtő- és tudományos fel dolgozómunka széles­körűen, megfelelő intenzitással folyt. A műtárgyállomány gyarapodása átmenetileg csök­kent a Déri Múzeumban (a korábbi 16—17 ezer helyett 11—12 ezer volt évenként), viszont a megye más múzeumi egységeinél jelentősen növekedett. Az újonnan létesült múzeumoknál (Berettyóújfalu, Balmazújváros, Hajdúszoboszló) a gyűjteményi anyag kiegészítése érdeké­ben végzett munka igen jelentős volt ezekben az években, s ebbe bekapcsolódtak a Déri Múzeum munkatársai is. A múzeumi közművelődési munka feltételeinek fejlesztését jelen­tette, hogy 1975-ben közművelődési csoport jött létre a Déri Múzeumban Fodor Péter veze­tésével, aki egyben a múzeum igazgatóhelyettese lett. Munkatársai lettek Cs. Tábori Haj­nalka és Ormosi László. A személyi feltételek valamivel kedvezőbbé váltak a hetvenes években. Frissen végzett, pályájuk elején tartó fiatal muzeológusok kerültek a múzeumhoz. Szőllősiné Kürti Katalin, Papné Szalay Emőke, Szathmári Ibolya, Sz. Máthé Márta, Vajda Mária, Fodor Péter. Többen épp múzeumi ösztönzésre szereztek diplomát, s váltak múzeumi szakdolgozóvá. T. Horváth Ildikó, Héthy Zoltán, Ormosi László, és mások is. A felügyeleti szervek és a múzeumvezetés ösztönözték a magasabb képzettség megszerzését. A pályakezdő és 8—10 éve dolgozó mu­zeológusok a 70-es évek végén és a 80-as évek elején egyetemi doktori címet szereztek. Tudományos munkásságuk eredményei nagyra értékelt publikációkban, tudományos közleményekben váltak ismertté. Helytörténeti monográfiák elkészítésének munkájában vettek részt (Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Berettyóújfalu stb.). 14 DMÉ. 1974. 865.

Next

/
Thumbnails
Contents