Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)

24. kép. Debrecen kőcímere a régi városháza épületéről. 1560. A zárókő meglepően ép állapotban maradt ránk. Funkciójában nem egyéb mint négy irányból érkező bordázathoz megfelelő síkban csatlakozó záradék. Alsó, közel kör alakú, 3 cm vastag lapjának legnagyobb mérhető átmérője 60 cm. A lap méretei — a bordák felső egyenes síkjához viszonyítva, a bárány fejétől az órajárás irányába haladva — a következők: a bárány fejénél 32 cm, a bárány mellső lábánál 32 cm, a hátsó lábnál 20 cm, a zászló irányában 30 cm. A bárány domborművesen megdolgozott felülete a bordák síkjához mérve a marmagasság vonalában 37 cm vastagságot mutat. A zárókő felső, borda-csatlakozási részének kiképzése szabályos András-kereszt. Profilja megegyezik a hazánkban a XIV. század utolsó negyedétől előforduló gótikus, egyszer hornyolt, trapéz végződésű bordákéval. Az egymással szemben lévő szögek egyenlőek; 80°-kal, illetve 110°kal keresztezik egymást. A teljes borda-magasság 24 cm. A bordák felső élszélessége 17, illetve 18 cm, a felső szélessége 9,5 cm hosszúságban tart, innen mindkét oldalon 30°-os szög alatt keskenyedik. A kétszer 4 cm-es egyenesen vezetett