Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)

23. kép. A zászlós bárányos gótikus boltozati zárókő déli és északi oldalán két támpillért. Ezek közül, mint láttuk, a déli támpillérnek a maradványát a Cserepestoronyhoz 1626—28-ban épített köpenyfalon belül feltártuk. Harmadszor, mind a Verestorony, mind az imaterem, mind pedig a Cserepestorony kutatása során kizárólag olyan kőemlékek kerültek elő, melyek — az Agnus Dei-vel díszített boltozati zárókőhöz hasonlóan — nem a XIII—XIV. század fordulójára, hanem a XIV. század második felére, sőt inkább az utolsó harmadára utalnak. A beszakadt boltozatokból, a leromlott állapotba került oszlopokból, bordákból származnak és az 1626/28. évi építkezéskor kerültek ki fellelési helyükre. Arra a korszakra esnek, amikor az álszentélykörüljárós, háromhajós csarnoktemplom szerkezet is vitathatatlanul elfogadható. Nézzük meg tüzetesen magának ennek a boltozati zárókőnek a kérdését, annál is inkább, mert az eddigi irodalomban méretei sem voltak megadva és nem vették figyelembe a rajta lévő vésett jeleket.