Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)
Prof. Szabó István emlékének A századokon át városközpontul szolgáló Kálvin téren az ún. „szűkület" házainak szanálása után Kertai László Ybl-díjas építészmérnök (Debrecen, KELETTERV), aki már korábban is foglalkozott a történeti városmag rekonstrukciójának kérdéseivel, 1979 nyár elején felvetette a gondolatot, hogy a szanált házak helyén régészeti kutatást kellene folytatni. A XIV—XVI. századi földesúri kastélyhoz (vetus curia, vetus castellum = régi udvarház, régi kastély) tartozó udvar északnyugati részét és az esetleges itt elhelyezett kisebb épületek alapfalait, illetve a megerősített külső árok- és sáncrendszer alapját ugyanis a korábbi helytörténeti irodalomból ezen a területen lehetett sejteni. A Megyei Műemléki Albizottság (MAB) 1979. évi nyári értekezletén is napirendre került ez a kérdés, egybekapcsolva a Nagytemplom helyén állott gótikus Szent András templom, illetve a XVII. század derekán melléje épített harangtorony •— Verestorony — maradványai megkutatásának szükségességével. Ezt Sápi Lajos a MAB részéről már régen és többször is felvetette. Zoltai Lajos, utóbb Balogh István munkássága nyomán ugyanis tudott volt, hogy a középkori Szent András templom nyugati tornyának egy kis része a Nagytemplom nyugati bejárata előtt a podeszt, illetve a lépcsőfeljáró alá esik. Sápi a Nagytemplom alaprajzát rávetítette az 1802-ben megégett András templom egyetlen ránk maradt alaprajzára, az eredményt vázrajzban tüntette fel összefoglaló munkájában. 1 Az András templomtól délnyugatra eső harangtorony falmaradványainak részei pedig napvilágra is kerültek, amikor ide 1950 őszén benzinkutat telepítettek. Kádár Zoltán, a Kossuth Lajos Tudományegyetem akkori intézeti tanára egyetemi hall1 A Megyei Műemléki Albizottság 1979. május 11-i értekezletén az esetleges kutatással kapcsolatban Sápi Lajos, dr. Módy György, dr. Dankó Imre szólaltak fel. Dr. Angyal László az albizottság elnöke, a Hortobágyi Intézőbizottság titkára pedig bejelentette, hogy a HIB anyagi támogatást nyújt a régészeti feltáráshoz. — Az András-templomra és a Nagytemplom építésére vonatkozóan lásd Zoltai Lajos: Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI—XV-ik századokban (Debrecen, 1925) 21—25. — u. ő.: A debreceni Nagytemplom — Debreceni Szemle I. évf. (1927) 192—195. — Szentpéteri Kun Ágota: A debreceni ref. Nagytemplom. 1805—1827. (Debrecen, 1930) — Balogh István: Debrecen (Bp. 1958) 10, 12, 41 s köv. — u. ő.: Péchy Mihály és a debreceni Nagytemplom építése — Művészettörténeti Értesítő. 1958. 4. sz. 281. s köv. — u. ő.: A debreceni Nagytemplom (Bp. 1962) 13. s köv. — Az András-templom és a Verestorony 1802. évi tűzvész után felvett alaprajzát illetve délkelet felől felvett homlokzati rajzát közli Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme I— III. (Debrecen, 1871) I. kötet 268. és 269. oldal között két mellékleten. — Sápi Lajos: Debrecen település- és építéstörténete (Debrecen, 1972) 1. sz. melléklet a 8. és 9. oldalak között.
