Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Pintér István: Településnéprajzi folyamatok vizsgálatának és modellálásának néhány kérdéséről
Alapvető településnéprajzi fogalmak, funkcionális szerkezetek, folyamatok Az ember természetátalakító, tájformáló tevékenységének, kultúrájának legmegfoghatóbb eredménye a település. A település komplex életjelenség, fejlődése, átformálódása tükörképe az emberi kultúra átalakulásának. Jellegének kialakításában a táji adottságok s a történelmi-társadalmi viszonyok együttesen játszottak szerepet. A földrajzi környezet, a település fekvése, helyi és helyzeti energiái, a domborzat, vízhálózat, éghajlat stb. befolyásolják a lakosság életlehetőségeit; a társadalmi-jogi viszonyoknak megfelelő földhasználatot, gazdálkodási módszert, ezen túl a település és az egész településrendszer szerveződését. 6 Az alapvetően gazdasági egységet alkotó település eleme a telek 7 , ennek társadalmi-jogi alapon nyugvó szervezete a telekszervezet vagy telekrendszer. A telekrendszer keretében valósul meg a mezőgazdasági termelés, a határhasználaton nyugvó üzemszervezet. A társadalmi-gazdasági viszonyok, illetve a telekrendszer-határhasználat által meghatározott üzemszervezet sajátos funkcionális rendszert alkot. Két oldalról fogható meg alapvetően a telek szó tartalma: funkcionális és morfológiai oldalról. Természetesen e kettő nem választható el élesen egymástól, hiszen kölcsönhatásban vannak. Funkcionális szempontból a település kisebb strukturális egységekre bontható. Ezeknek az egységeknek egyik fontos eleme a lakóház, másik a gazdasági udvar, amelyen meghatározott funkciójú építmények állnak. Az ember közvetlen élettere a lakóház, s kiegészítő építményei (pl. W. C), valamint az úgynevezett belsőség, funkcionálisan hozzátartozó építményeivel együttesen alkotja a belső telket, portát, amely tehát szociális és gazdasági funkcióval bír, s így a település alapvető funkcionális alkotóeleme. Egy település alaprajzi-morfológiai elrendeződését befolyásolja az adott földrajzi környezet, ez kihat a termelésre is. A domborzati, vízrajzi, éghajlati viszonyok talajadottságok miatt a termelés-mezőgazdálkodás sajátos morfológiája telekberendezést, sőt telekrendszert határoz meg. így válik a telek a gazdálkodás és a táji adottságok, viszonyok által meghatározott fontos településmorfológiai egységgé. A telek típusainak, formáinak, funkcionális meghatározottságának kutatása a településnéprajz alapvető kérdései közé tartozik, hiszen egyrészt a település alaprajzát a telkek formája, elhelyezkedésük rendje alakítja ki, másrészt a parasztemberéletének színtere, így a gazdasági és társadalmi struktúra változása a telket érinti először, hiszen nemcsak lakóhely, hanem a paraszti üzemszervezet irányítóközpontja, s részben gazdasági tere is annak. A hagyományos paraszti gazdálkodás idején beépülése, elrendezése mindig az adott funkcionális igényeket elégíti ki, ha a funkció változik, átalakul maga a telek is. Ugyanezt fogalmazza meg GUNDA Béla is, amikor rámutat: „A telkek gazdasági funkciója, formája, beosztása, egymáshoz való viszonya befolyásolja a település formáját és életét. A telkek beosztása visszatükrözi a gazdálkodás, a földművelés és állattenyésztés kapcsolatát, jelentőségét. Az udvarok, a telkek hű kifejezői a parasztság gazdasági és társadalmi rétegeinek, s bizonyos körülmények az ethnikai viszonyoknak. A telek és beosztása a gazdálko6 Vö. DÁM László 1975. 21.; DANKÓ Imre 1977. 183.; MENDÖL Tibor 1949- 20., 26.; MENDÖL Tibor 1963. IL, 13. 7 A telek szó etimológiájához ld. BÁRCZI Géza 1941. II. k. 306.; FÖLDES László 1971. 418.; JAKAB László 1957. 81-86.; Magyar Nyelv Ért. Sz. IV. k. 420.; PAPP László 1956. 240-242.; vö. VIGA Gyula 1977. 18-21. A telek történetéhez ld. BELÉNYESY Márta 1948., 1956.; SZABÓ István 1969. A telek szó századunkban valakinek a tulajdonában levő, beépített vagy mezőgazdasági műveléssel hasznosított földterületet jelöl. (BÁRCZI Géza 1941. 306.) 7C
