Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Vajda Mária: A parasztság szerelmi életének kutatása

zasság rendszerében igen nagy szerepet játszó endogámia, exogámia kérdéskörében.

11 A szerelmi élet legfeldolgozottabb részterülete a lakodalom hagyományköre.

12 A lakodalmat, esküvőt szükségképpen megelőzi számos cselekvés, amely mintegy bevezetője, előkészítője a házaséletnek. Ezeknek igen fontos mozzanata az ismerkedés, majd a párválasztás. Az idevonatkozó megfigyelésekről részint a már említett, a házasság létrejöttének formáival, valamint a lakodalmi szokáskörrel kapcsolatos közlemények, részint pedig a népi társadalom életével foglalkozó különböző szempontú tanulmányok, főleg az ifjúság társaséletére vonatkozó leírások adnak szamot. A fiatalok társas életében nagy szerepet játszottak a közös munkaalkalmak, amelyek társadalmi funkciót töltöttek be. A fonó, mint társasmunka és mint népszokás az ifjúság szerelmi életében jelentős szerepet játszott.

14 A kollektív munkát, a házasságra való előkészületet foglalják magukba a Sárközben a hálótanya szokásai is.

35 A szőlőrzésnek ez a módja, éppenúgy, mint a közös fonás stb., csak külső formájában munka, belső tartalma, célja sokkal több. A különböző társasmunkák szokásai, játékai, dalai a párválasztásra, a jövendőbeli menyasszony, vőlegény, feleség, férj tulajdonságainak a megismerésére vonatkoznak, s nagyon gyakran a fiatalság erotikus vágyainak kiélését segítik elő. Hasonlóképpen vélekedhetünk a rítusokról. „A parasztokra - amennyiben még valóban paraszti életformában élnek, jellemző, hogy életük, társadalmuk erősen ritualizált. Ezek a paraszti rítusok általában em11 PATAKI József: Adalékok a Sárköz népességének történetéhez. Pécs, 1937; BODROGI Tibor: 1962. i. m. DEGRÉ Alajos: Földesúri jogok a jobbágyok házasságkötése körül. Budapest, 1934; ZENTAI János: Adatok az Ormánság néprajzi határának megállapításához. A Jannus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1966. 83., VARGA Gyula: Egy falu az országban. (Kismarja életrajza a felszabadulásig) Debrecen, 1978. 57-59.; KARDOS László: Egyház és vallásos élet egy mai faluban. Budapest, 1969. 69., VAJDA Mária: Az ismerkedés és a párválasztás szokásai Balmazújvároson. Déri Múzeum Évkönyve 1977. Debrecen, 1978. 356-359.; GYÖRFFY István: Magyar nép, magyar föld. Budapest, 1942. 262.; JANKÓ János 1892. i. m.; SZEREMLEI Samu: Hód-Mező-Vásárhely mostani lakossága eredetéről és szaporodásáról. Budapest, 1909. 25-26. 12 A múlt század második felétől kezdődően egymás után jelentek meg a lakodalmi leírások az ország egész területéről. Az idevonatkozó gazdag bibliográfiát L. Magyarság Néprajza Budapest, é. n. 309-317.; A Magyar Népzene Tára III/A. Budapest, 1955. SZENDREY Ákos: Lakodalmi szokások gyűjtése. Budapest, 1956; BAKÓ Ferenc: Felsőtárkány község lakodalmi szokásai. Ethnographia 1955. 345-408; GYÖRGYI Erzsébet: 1962. i. m.; SZALAY Emőke: Lakodalmi szokások Berettyóújfaluban. Déri Múzeum Évkönyve 1971. Debrecen, 1973. (Szerk.: Dankó Imre) 363383; SZATHMÁRI Ibolya: Lakodalmi szokások Hajdúszováton. Déri Múzeum Évkönyve 1974. (Szerk.: Dankó Imre), Debrecen, 1975. 567-618; UJVÁRY Zoltán: Hajdúszoboszló népélete. In: Hajdúszoboszló monográfiája. (Szerk.: Dankó Imre), Hajdúszoboszló, 1975. 568-581. 13 ORTUTAY Gyula 1939. i. m. KRESZ Mária: A fiatalság társasélete a kalotaszegi Nyárszón. Néprajzi Közlemények 1. sz. (i960) 93-121.; NAGY Géza: A karcsai parasztifjúság társasélete. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XII. Miskolc, 1973. 493-524.; RUlTZ Izabella: A parasztifjúság társasélete a Bódva vidékén 1880-1950. Ethnographia 1965. 572-601. Ethnographia 1966. 93117.; FÉL Edit 1941. i. m. ; VAJDA Mária 1978. i. m. 14 ORTUTAY Gyula 1939. i. m.; SZENDREY Zsigmond: Magyar népszokások a fonóban. Ethnographia 1928. 147-164.; SZENDREY Ákos: A népi társasmunkák és összejöveteleik. Ethnographia 1938. 273-286.; JANÓ Ákos: A társasmunkák és a kendermunkák társas jellege Szatmárban. Ethn. 1966. 517-527.; GUNDA Béla: Munka és kultusz a magyar parasztságnál. Erdélyi Néprajzi Tanulmányok 6. Kolozsvár, 1946; SZABÓ László: A paraszti munkaszervezet és társasmunkák a Zempléni Hegyvidéken. Népr. Ért. 1965. 133-158.; LUBY Margit: Virágos kenderem. Ethnographia 1939. 238-250.; KRESZ Mária: A hagyományokba való belenevelődés egy parasztfaluban. Néprajzi tanulmányok I. Budapest, 1949.; SZALAY Emőke: A fiatalság társasélete a fonóban Tyúkodon. In: Csengeri Krónika. (Szerk.: Dankó Imre), Csenger, 1975. 317-324.; LAJOS Árpád: Este a fonóban. (Borsodi Népszokások) Budapest, 1974. 15 CSALOGOVITS József: A sárközi hálótanya. Ethn. 1936. 142-143.