Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Vajda Mária: A parasztság szerelmi életének kutatása
berek közötti kapcsolatokat, az emberi élet fordulópontjait veszik körül, így többek között pl. a párválasztást, esküvőt stb. 16 A nemiség hangsúlyozása, vagy legalábbis jelenléte nemcsak bizonyos alkalmakhoz kapcsolódó rítusokban lelhető fel, hanem átszövi a mindennapi életet. A népszokások, népi dramatikus játékok kutatása a szexuális jelenségek nagyszámú példáját hozta felszínre, melyek a magyar hagyományban is a hajdani termékenységi kultuszokra, rítuscselekvésekre vezethetők vissza. Az utóbbi időben különösen UJVÁRY Zoltán és DÖMÖTÖR Tekla idevonatkozó kutatásai hoztak jelentős eredményeket. 1 ' A folklór legkülönbözőbb műfajaiban (mesék, adomák, tréfák sajátos rétegében, 18 bizonyos csujjogatókban, lü kétértelmű fejtő kérdésekben 20 ) találkozunk erős erotikát, obszceneitást mutató jelenségekkel. Nem beszélve a szerelmi dalok, párosító énekek, virágénekek, tréfás dalok nagy csoportjáról, melyek nemegyszer kendőzetlen nyíltsággal vagy a szexuál-szimbolika rejtjeleivel tárgyalják a szerelmi életet. 21 A ragadványnevek egyik alcsoportjában a gúnynevek között, 22 valamint a földrajzi nevek népi etimológiájának feldolgozása során eddig is, és a későbbiekben elvégzendő kutatások során is számtalan adalékkal gazdagodhat a magyar parasztság szerelmi életére vonatkozó ismeretanyag. A szemléletes és nagyon találó szólások, közmondások 23 is fényt vetnek a régi emberek szerelmi életére, erkölcsi normáira, hiszen ezek legjellemzőbb vonásai kristályosodtak szólásokká, közmondásokká. A későbbiek folyamán nagyobb gondot kellene fordítani ezek és a hozzájuk fűződő magyarázatok felgyűjtésére, feldolgozására a szerelmi élet kutatása terén. A mesék árnyalt és elmélyült elemzése rámutat az ezekben fellelhető realista társadalomszemléletre. A tréfás mesék témája gyakran valóságos férfiak és nők szerelme, házasságtörése, férj-feleség konfliktusa stb. Mivel ezek is nemegyszer erőteljes erotika hordozói, a hagyományos mesekutatás egy tudományos előítélet miatt érdektelenül és közömbösen haladt el mellettük, és a törvényenkívüliség bélyegével .'V 16 HOFER Tamás-FÉL Edit: Magyar népművészet. Budapest, 1975. 14. 17 FERENCZI Imre-UJVÁRY Zoltán: Farsangi dramatikus játékok Szatmárban. Műveltség és Hagyomány IV. 1962.; UJVÁRY Zoltán: Lakodalmi játékok Konyáron. Déri Múzeum Évkönyve 1967. Debrecen, 1968. 477-494.; Uő. : Varia Folkloristica. Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei. (Szerk.: Dankó Imre) Debrecen, 197;. 93-11., Uő. : A temetés paródiája. Temetés és halál a népi játékokban. Debrecen, 1978.; DÖMÖTÖR Tekla: Naptári ünnepek - népi színjátszás. 2. kiadás Budapest, 1979.; Uő.: A népszokások költészete Budapest, 1974.; RÓHEIM Géza: Magyar néphit és népszokások. Budapest, 1925.. 18 BERZE NAGY János: Baranyai magyar néphagyományok. Pécs, 1940.; BÉRES András: Rozsályi népmesék. Budapest, 1967.; NAGY Olga: Széki népmesék. Bukarest, 1976.; Uő.: Paraszt dekameron. Budapest, 1977.; Uő. : A táltos törvénye. Népmese és esztétikum. Bukarest, 1978. 19 KRIZA János: Vadrózsák. Bukarest, 1975.; HORVÁTH István: Magyarózdi toronyalja. Budapest, 1980. 361-369. 20 BERZE NAGY János 1940. i. m. II. 5-31.; MÁNDOKI László: Találóskérdések Baranyából. Jannus Pannonius Múzeum Évkönyve 1978. Pécs, 1979. 319-354. 21 ORTUTAY Gyula-KATONA Imre: Magyar népdalok. Budapest, 1970.; SOLYMOSSY Sándor: Népköltészet. A Magyarság Néprajza III. k. Budapest, é. n.; SZABÓ T. Attila: Haja, haja virágom. Bukarest, 1970.; ERDÉLYI Pál: A virágének. Ethn. 1899.; ILLYÉS Gyula: A népdal jelképnyelve. Erdélyi Helikon. 1935.; VOIGT Vilmos: „A szerelem kertjében" Ethnographia 1969., 1970.; UJVÁRY Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák. Miskolc, I977-; RÖDER E. Á. A magyar nép erkölcsi világa népdalainkban. Budapest, 1910.; GELLÉRT Sándor: A magyar népdalok szexuális vonatkozású jelképeiről. Igaz Szó. 1976. 12. szám 490-494. 22 TÓTH Katalin: Karancsvidéki ragadványnevek rendszere. Magyar Nyelvjárások. Debrecen, 1966. 96., 102., 105.; BALOGH László: Szamosszegi ragadványnevek rendszere. Magyar Nyelvjárások. Debrecen, 1966. 121-125. 23 Az eddigi legteljesebb hazai szólás- és közmondásgyűjtemény O. NAGY Gábor: Magyar szólások és közmondások. Budapest, 1976. 2. kiadás, melyben az idevonatkozó legfontosabb bibliográfiai adatok is megtalálhatók.
