Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Ferenczi Imre: Drávaszögi és szlavóniai népszokások
kázott kakast adtak át. A vallási jelképekben járatos násznagy külön méltatta a kakas kiemelkedő tulajdonságát és lakomára kiválóan alkalmas értékét. 116 Ugyancsak Baranyában, Hegyhát vidékén a kikérés után meginduló násznép zsivalyából kihallatszott a ,,puskás-tik" rikácsolása. Rögtöni hozomány a menyasszonynak, anyjától kapta. Az egyik nyoszolyóasszony vitte kezében, s vette kezelésbe. Ütötte-verte, nyaggatta. Ebből fakadt az állat figyelmet keltő zajongása. 117 Az Ormánságban a kikérés második fordulóján különleges koronával a fején, óriás pereccel a nyakában jelenik meg a násznép élén a násznagy. A perec (anyakalács) az örömanyát illeti. A násznagy előtt zsinóron vezetett kakas lépked. Hajtotta a kakast, közben föl-földobta, hogy réjjon. Azért cselekedte, hogy ne szülessen néma gyereke a menyasszonynak. A kakas a leányos háznak hozott ajándék. Ebből készül étel a lakodalom után két hétre az urával hazalátogató újasszonynak. 118 A baranyai délszláv lakodalmi szokásokban szintén szerepel a kakas és tyúk, mint ajándék. A lakodalmi szertartás- és tréfamester (csausz), m más néven a lakodalmi hívogató (csávó) m kapja. A leírások felemlítik, hogy a csausz a lakomára szánt kakassal nyeleti le a menyasszonynak ajándékozott krajcárokat, 121 a kakas hangjának háromszori ismétlésével jelzi vacsora után az újpár lefektetésének idejét. 1 " A csávónak ajándékozott fekete vagy kendermagos tyúk szerencsét hoz az ifjú párnak a szaporodásban. IJ! Az ormánsági násznagy látványos cselekedetéhez hasonló az, amit lakodalom másnapján a horvát hívogató végbevitt. Ostorral a kezében és a násznép kíséretében a vőlegény házától egy kakast hajtott végig a menyasszony házáig. Majd visszatértek a lakodalmas házhoz, és a kakast levágták, megsütötték. 1 "'' A fölsorolt példák elég alapot adnak arra a föltevésre, hogy a drávaszögi magyar lakodalmakban szintén szerepelt az ajándékul szánt kakas vagy tyúk. A további gyűjtések erre pontos választ adhatnak. Vállalhatjuk azt a következtetést is, hogy a drávaszögi (Várdaróc, Kopács) farsangvégi maszkák között fölbukkant jellegzetes alakoskodó-pár, a kakas és tyúk figurája és koledálása, valamint a húshagyókeddi kakasütés (Bellye, Várdaróc, Kopács) - naptári, évszaki, történeti és funkcionális okokból - erős szálakkal kapcsolódik a lakodalmi ajándékozáshoz. yu A szlavóniai lakodalmakban haloványabb analógiára találunk abban a szokásban, hogy a hívogató vőfély „tikmonyt" (tyúktojást) kap ajándékba. 1 "' 6 A tyúkverőre emlékeztető régebbi (1834) lakodalmi hagyományra pedig HOBLIK leírása utal. E szerint az esküvőt követő napon, csütörtökön a násznép meg szokta az örömanyát segélni, ki egy kulacs borral, ki egy pár lúddal, tyúkkal, ki pogácsával, s így folyik a lakodalom." 1 "' Sokkal élénkebben megőrződött az eladólányért járó vételi díj kialkudozásának és kifizetésének az emléke. Az eddigi szlavóniai közlések (HOBLIK, 1834, GA116 VÁRADY FERENC (szerk.), 1896. I. k. 136-137. 117 VÁRADY FERENC (szerk.), 1896. I. k. 245-246. 118 KISS GÉZA, 1937. 117. 119 VÁRADY FERENC (szerk.), 1896. I. k. 148-149. 120 SAROSÁCZ GYÖRGY, 1968. 117. 121 VÁRADY FERENC (szerk.), 1896. I. k. 148. 122 VÁRADY FERENC (szerk.), 1896. I. k. 149. 123 SAROSÁCZ GYÖRGY, 1968. 117. 124 SAROSÁCZ GYÖRGY, 1972. 287. 125 E problémakörhöz ld. UJVÁRY Zoltán, 1961. 5-58. 126 PENAVIN OLGA, 1973. 72., 1981. 137. 127 HOBLIK MÁRTON, 1834. 220.
