Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Ferenczi Imre: Drávaszögi és szlavóniai népszokások

tözött, de úgy alakították, úgy kifestették magukat, hogy ne ismerjék meg őket. Átadtak a gazdának egy levelet, abba beleírtak minden bolondságot. A fiatalok vihogtak, sikogtak (sikongattak), danoltak, táncoltak. Ajándékot, egy kis kóstolót kaptak. De néha őket is megviccelték. Kukoricacsutával

5 töltött kolbászt ajándékoztak nekik. Ez olyan tréfa. Kedvelték azt a formát, hogy felöltöztek cigánynak és cigányasszonynak. Kosarat vitt a cigányasszony, és úgy állítottak be, mint kére get 5 cigányok. Farsang végén, húshagyókedden nagy mulatságot rendeztek. „Az én időmbe még jobban csinálták, mint ma. Föltették a kocsira a ladikot. Abba egy sp

arbeitet helyeztek el és tüzeltek benne. És vót egy hermonikás. így hajtottak végig a falun, hogy nagyobb legyen a figura. Húshagyókedden este, a bálba, felőtöznek maszkásoknak. Nappal járnak a maszkák, tojást szednek a faluba. Vannak, akik kakasnak öltöznek. Rondáskodnak, mintha a kakas petélné a tyúkokat. Csinálnak álarcot. Elindulnak, hogy tojást szeggyenek. Minden háznál adnak nekik kettőt-hármat. Az összeszedett tojást eladják, az árát megisszák. Ezen a napon a Dómnál (kultúrház) történik a kakasütés. A kakast (lábát) leássák a fődbe. Messzirül kell a bottal eltanálni. Aki leüti, az ajándékot kap vagy vacsorát. Minden próbálkozó egy-három dinárt fizet."

G Czövek Illés (75 é. fm.) szerint jött egy német család és az terjesztette el a farsangvégi maszkás szokást. „Kocsmáros vót, és hogy a társaságot növelje, azér csinálta meg a szokást. És csinálták a kakasütést. Elásták a kakast a kocsma udvarán. Csak a feje vót kinn. Messzirül hajigálták hozzá a botokat. El kellett tanálni. Aki eltanálta, az kapott bort vagy tojást. Este meg mulaccságot rendeztek. Napközben jártak a faluba a maszkások. Vitték a kosarat. Kaptak tojást, eztazt. Ami összegyűlt, a csapaté (legénycsapaté) lett. A végén a tojást, szalonnát, kolbászt megsütötték: ettek-ittak. Szekérrel mentek az utcán. A szekérre csónakot, abba üstházat helyeztek, és tüzeltek bele. Ez olyan gőzhajót jelképezett.'" 7. Bellye (Bilje): „Lánykoromba Böllen (Bellyén) szokás vót, hogy farsangkeggyén kakast ütöttek. Bekötötték annak a (vállalkozó) szemit, és karót adtak a kézibe. Ügy kellett vergetni.

8 A kakas lábát beásták a fődbe a kocsma udvarán. A bekötött szemű próbálkozót elfordították a kakastól, akkor ahogy visszafordult, úgy ütött a karóval. Aki a kakast leütötte, azt megajándékozták. A kakas a kocsmárosé lett. Ezt a németök csinálták, mer kétféle nép lakott ott."

9 5 Kukoricacsuta — a morzsolt kukorica csutkája. 6 Botos József 78 é. Szerinte a II. világháború után is megmaradt a tojásszedés, a kakasütés és az esti bálozás. 7 Adatközlőnk legénykorának emlékeit idézte fel. Lényegében egyezik a Botos József közlésével, de a mostani (1973) szokásokra nem utalt. 8 Vö. a német würgen ige agyonütni jelentésével. 9 Csúzán mondotta el Szűcs Sándorné Dankos Rozália 83 éves laskói származású asszony (1973. III. 9-).