Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Papp József: A szálláskertesség kérdései néhány Közép-Tisza vidéki településnél
Járáson tízen nyólcz Posonyi mérőt el vethet, ezen kívül mint egy négy Szekér Szénát meg-kaszállhat." 13 Dorogmán viszont a „több Földes Uraság miatt" a szántók és rétek mérete nem egységes: az Almássy és Fáy részen lakó taxások négy ökör után csak 4 köböl szántót művelhetnek és hat szekér szénát kaszálhatnak, a Blaskovitsné részen 12, a Péchy rátán 9 köbölt, viszont a „többi uraságnál ezeknél valamivel többet és kevesebbet. Rendszerint a négy ökrösök kaszállhatnak hat és hét szekér Szénát. Sarnyut is kaszállhatnának, ha a Tttes Urak Ménesei és Gulyáitól meg lehetne oltalmaznunk. De azon kívülis, midőn Száraz Esztendők vágynak, amelly Szántó Földgyeink vágynak, azon kívül hogy kevesek, soványak és székesek és az Ár Vizek nyomási által terméketlenné tétetnek és tsupán egy nyomáson lévén Szántó Földeink, nem pihentethetjük, hogy kövéredhetnének, hanem mind Őszit, mind Tavaszit azon egy nyomásban vetni kénteleníttetünk." 14 Tiszakeszin pedig sem „Szántó Földe, sem Réttye a szegénységnek egy csepp sints, nem volt miólta az Földes Urak be származtak a Helységbe, hanem ha valamelyik Földes Ürtól valamelyikünk vagy felébe vagy más módon szerezhetett valami csekélyét, úgy szánt és kaszállhat valamitskét, de az nem minden Esztendőben esik meg, csak néha." 10 Az egri káptalan nagyobb kedvezményt nyújtott e tekintetben az újra telepített Polgárnak. Polgár különös jogállású (separata porta) contractuális hely, ahol urbáriumot sem készítettek. 10 A külterületi földek használatának módja és mértéke azonban a településszerkezet alakulását lényegében nem befolyásolta. A Tisza-balparti települései nagyhatárúak - Polgár 61 811 kh, Csege 23680 kh - és bőséges legelő, rét és jobb minőségű szántó jutott a lakosságnak, amely e települések fejlődését segítette elő. Ezzel szemben a jobb parti Ároktő területe 6661, Dorogma 9510, Keszi 8039 kh, s mint láttuk, a víz azt is gyakran járta, ezért ezek visszamaradtak lélekszámban és tovább megőrizték archaikus formájukat is. 17 Ez utóbbiak esetében a települést közvetlenül is sújtotta a Tisza. Ároktőn „a Tisza folyó mikor rendes medrében van, alig van a helységtől 50 öl távolságra, miért is gyakori kiáradása által a helységet annyira rongálja, hogy az úgynevezett Tisza-sor utczából már mintegy 20 házat romba döntött", 18 ezért az uraság az Újsoron már szabályosan kimért telkeket osztott a kártszenvedetteknek. Dorogma pedig eredetileg a Tisza túlsó oldalán állt s lakosait a Tisza árja szorította arra, hogy új lakóhelyet keressenek. 19 Valamennyi település esetében a megélhetés alapját a földművelés és az állattartás képezte. A falvak határát már XV. századi oklevelek művelési ágak szerint taglalják: „terris arabilibus, fenetis, pratis, silvis", 20 és malmokról is hírt adnak. Rendelkeztek tehát egy fejlett feudális gazdálkodási renddel, üzemszervezettel, amely a török idő alatt hanyattlott alább és csak a településforma hagyományozódott tovább. A következőkben a hogyanra keressük a választ. Ebből a szempontból előbb a Tisza-balparti, GYÖRFFY István által részletesebben nem vizsgált településeket vesszük szemügyre. Polgárra 1608-ban - mint ismeretes - hajdúkat telepítettek. 21 Kertességét az újabb kutatások a hajdúk megtelepedése óta igazolták. Az egykori hajdú város 13 Uott Csege, 1772. Btn. 4237. 14 Uott Dorogma, 1771. Bm. 3657. 15 Uott Tisza-Keszi, 1771, Bm. 3658. 16 NYAKAS Miklós 1974. 164. 17 Statisztikai Közlemények 1900. 18 PESTY Frigyes 1864. 19 FÉNYES Elek 1851. 20 Károlyi Család Okit. II. 334. 21 BALOGH István 1974. 87.
