Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Kovács Ágnes: Népköltési szövegek a Flóri könyvében

BAUER Tiborné kutatásaiból tudjuk, hogy Flóri könyvének népszerűsége nemcsak a kiadások nagy számában és az utolsó kiadás viszonylag kései időpontjában nyilvánul meg, hanem abban is, hogy Bezerédj Amália versei lépten-nyomon felbukkannak a 19. sz. második felében kiadott gyermekkönyvekben és különböző szerzők - köztük Rajka Teréz is - új és még újabb Flóri könyveket írnak. Emellett Bezerédj Amália a maga egyetlen könyvével „indította el mesemondó útjára a magyar ifjúsági irodalom száz könyvű mesterét, Benedek Eleket" (SZONDY György, 1937. 20. p.) aki így írt a Flóri könyvétől: „Az én első könyvem nem az Ábécé volt, hanem az első igazi magyar gyermekkönyv, Flóri könyve. Ennek a könyvecskének minden versecskéjét, minden mondatát elejétől végig olvastam százszor meg százszor, kicsi agyamban vittem az iskolába minden betűjét, képecskéjét. Ez maradt jó sok esztendeig a legkedvesebb könyvem, az én gyermekkoromnak egyetlen egy gyermekkönyve. Ennek a könyvecskének a lelkéből sarjadzott ki az én gyermek-ifjúsági könyveimnek terebélyes fája. Ez tett adósává a gyermekvilágnak; mindazt a gyönyörűséget, mit ez egyetlen könyv szerzett a gyermeki léleknek, tetézve adni nektek, gyermekeknek." (B. E. 1920. 53. p.) NAGY Ferenc hagyatékából előkerült az a példány, amelyből szerinte nagybátyja, Benedek Elek és édesanyja, Anikó nénje olvasni tanult. És íme, ez is tartalmazza a kedves népi dajkarímeket, mondókákat, gyermekjátékokat, amelyeket már az 1929 évi utolsó kiadásban ott találunk. Alighanem tévedett Nagy Ferenc. A címlap nélküli, a tipográfiát illetően is a 16. kiadással megegyező példány minden valószínűség szerint a századforduló körül kerülhetett a család birtokába, akárcsak az az utóbbival mindenben - még a címlapnélküliségben is - megegyező Flóri könyve-kötet, amelyet a kisbaconi Benedek Elek-Emlékház könyvtára őriz. (KOVÁCS Ágnes 1970.) SZONDY Györgynek GYULAI Pállal kapcsolatos feltevését alátámasztani látszik egy Arany Jánoshoz írott levél is, melyben Gyulai Pál arról tesz említést, hogy gyermekek számára írt verseit el szándékozik adni Heckenastnak (Pest, oct. 23. 1854; GYULAI Pál 1961. 197. 157.). A név nélkül tervezett gyermekkönyv elkészültéről nem tudunk, de nem lehetetlen, hogy Gyulai tervét jóval később a 70-es évek végén a Flóri könyve átdolgozása formájában valósította meg. Sajnos, a Széchényi Könyvtárnak a Rajka Teréz féle átdolgozás és az 1927 évi 16 kiadás között nincsenek dátummal és a kiadás számával jelölt Flóri könyve kötetei, így a 19. sz. második felében és a 20. sz. első negyedében csupán SCHÖPFLIN Aladár emlékezetére és SZONDY György feltevésére támaszkodhatunk, azt azonban mindenképpen tudomásul kell vennünk, hogy 1872-ig a kézbevehető Flóri könyve példányok csupán csekély módosításokat tartalmaznak. Mire a Rajka Teréz átdolgozta Flóri könyve megjelent, Benedek Elek (1859-1929) már 13 éves udvarhelyi kollégista volt, s a népköltési szövegeknek még nincsen nyomuk a népszerű gyermekkönyvben. Mikor és honnan kerültek bele? Vegyük sorra az 1840 után megjelent, népköltési szövegeket gazdagon tartalmazó gyermekkönyveket. Ezáltal arra a csöppet sem mellékes kérdésre is választ kapunk, hogy mikor vonul be a népköltészet, a mese, mondóka, gyermekjáték a magyar gyermekirodalomba? A gyermekirodalom történetét feltáró s abban a népköltészet felbukkanását vizsgáló munkák (PRAHÁCS, BAUER) csakhamar megadják kérdésünkre a választ. Lukács Pál (1803-1872) „a komarom megyei Kamocsán született s már jóval túl van a 30. évén, mikor a tolnai (óvó)képezdéből kikerül. Mégis ő lett e kor legtermékenyebb gyermekversírója, aki látva a nagy szükséget, elsősorban az óvodák számára írta verseit" (PRAHÁCS Margit, 1953. 551. p.). Egy korai művéről, a Dal-